2012. március 24., szombat

Mosolyogva könnyebb


Sokszor előfordul, hogy amikor megkérdezek valakit hogy van, akkor azt a választ kapom, hogy lehetnék jobban is. Boldog vagy? - kérdem én. - Nem, mitől is lennék? Nincs semmi, ami boldoggá tenne, de ha majd elmegyek nyaralni, az jó lesz. Vagy, ha majd végre nem kell annyit dolgoznom, akkor jobb lesz. Talán, akkor boldog leszek.

Én is gondolkodtam régen így és én is azt hittem, hogy ha ezt vagy azt elérem, megkapom, akkor majd milyen jó lesz. Na akkor van okom boldogoskodni, de addig minek örülhetnék? Csak úgy! Örülni és boldognak lenni nem csak indokkal lehet, hanem csak azért, mert elhatározzuk, hogy inkább ezt az attitűdöt választjuk, mint a szomorkodást és a mélabút. Ha már úgyis nehéz az élet, akkor miért nehezíteném meg még magamnak külön azzal, hogy teherként kezelek mindent? Miért kéne nekem annyira komolyan venni magam és ezt a világot, hogy ne tudnék örülni csupán a létezésnek?

Ha nem tudok könnyedebb lenni és a megoldás helyett csupán a negatív hangulatot engedem be magamba, akkor nem leszek hatékony és nem lesz haladás. Ha teher az élet és csak a negatív dolgokat tudom bevonzani a viselkedésemmel, akkor tényleg nehéz is lesz annak minden perce. Emlékszem gyerekkoromból, hogy anyukám csak akkor nevetett, ha arra nyomós oka volt. Különben minek és min? Én pedig ma már nevetek és szeretném kivenni az apróságokból is a vidámságot és könnyedséget, mert különben tényleg nehéz lenne. 

Eljön az a pont, amikor rájössz arra, hogy lehet sokkal rosszabb is és akkor inkább értékelem azt ami most van, mint mindig elégedetlenkedjek. Na persze vannak olyan helyzetek, amikor egy ember kissé kiszolgáltatott és fájdalommal teli minden perc és nehéz derűt és harmóniát csempészni a lelkünkbe. Tudom, hogy néha vánszorog az idő és olyan nagyon várjuk a szebb pillanatokat, de nincs élet harc és fájdalom nélkül.


Egyszerűen nem nagyon lehet megúszni, hogy ne kapjunk tesztet. Mindig, minden fényes és pazar nem lehet, mert akkor nem is tudnánk értékelni azt. Kell a kontraszt és kellenek a leckék, hogy tanulni tudjunk. Kinek annyi, amennyit érdemel, amilyen karmát hozott magával, amit alakít épp most. Ha hamarabb rájövünk a tetteink súlyára és tudunk rajta és önmagunkon változtatni, akkor hamarabb jön el az áldott jobb sors. Ez tényleg rajtunk múlik na és persze Istenen.

Lehetünk meggyötörtek és szenvedéssel telik, fáradtak, de hinnünk kell abban, hogy ha felismerjük a dolgok miértjét és teszünk valamit, akkor jobb lesz. Nem is lehet másképp. A világban rend van és harmónia, ha ez megbomlik az leginkább a mi bűnünk. Amilyen káosz van az elménkben olyan káosz van körülöttünk is. Viszont, ha lecsendesíted és nyugodt tudsz lenni, ha békés vagy és figyelmes, akkor hasonlóan reagál a szűkebb külvilág is erre körülötted.

Mindenki szeretne jobb életet és tökéletes társat, nyugodt életet és harmóniát, pénzt és sikert. Vonzzuk be azt, amire vágyunk és örüljünk neki. Kívánom, hogy sikerüljön és a legyen mindenki elégedett az életével!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése