2012. március 23., péntek

Nagyvonalúan


Egy párkapcsolat még attól nem lesz jó és békés, ha szerelmesek vagyunk a másikba.  Nagyon fontos, de sajnos ez még nem garancia arra, hogy működik is az együttélés és a kommunikáció is gördülékeny lesz.

Mi kell ahhoz, hogy két ember harmonikusan és szeretetteljes légkörben tudjon egymással élni?  Hogyan tegyük a napjainkat igazán napossá és mosolygóssá és hogyan tudjunk átvészelni nehéz időszakokat is? Úgy, hogy a beszélgetés művészetét elsajátítjuk. Mindent - a legapróbb dolgot is - lehet művészi módra fejleszteni. A hétköznapi és apróságnak tűnő dolgokban rejlik a lényeg, abból áll össze a kép és lesz meg az összhang. Egyetlen pillanat és egyetlen momentum sem lehet  lényegtelen, mert talán a másiknak az nagyon is fontos. Nem mindegy mit, hogyan, milyen hangulatban viszünk véghez.

A szerelmen túl, szükséges szeretet és önkontroll, figyelem és ráhangolódás a másik rezgéseire. Ha szeretünk és komolyak a szándékaink, nem csupán időt töltünk valaki mellett, akkor ezek nem lesznek nehéz elvárások. Amikor az egyik fél azt kéri, hogy figyelj rá, akkor próbálj meg egy időre figyelni az érzéseire és a gondjaira. Tedd meg, hogy teljesen ráhangolódsz. Nem számít, nekünk mi a véleményünk és mit gondolunk, akkor ott ő a fontos. 


Amikor meghallgattuk és figyeltünk, akkor csak annyit kell tennünk, hogy végig gondoljuk az ő álláspontját. Nem kell elhamarkodni semmit és nem kell mindenáron a saját igazunkat szajkózni, mert talán nincs is igazunk. Nem fontos mindig magunkat előtérbe helyezni és önző módon kiharcolni a figyelmet. A másiknak is lehet igaza vagy neki is lehet új meglátása valamiről, ami figyelemre méltó. Tiszteljük meg egymást azzal, hogy nem szóljuk le a véleményét, hanem elgondolkodunk azon. A tisztelet nagyon fontos két ember között és ha ez nincs meg, akkor felborul a harmónia.

Mindig van megoldás és kompromisszum, amit két ember ki tud találni. Lehetetlen, hogy ha szeretitek egymást, akkor ne találnátok a párbeszédben olyan pontot, ami közös és a megegyezést elősegítő. 


Talán egyszer az egyik fél enged, máskor a másik és felváltva szépen mindenkinek jó, de ha mindig ragaszkodnunk a magunk kis önző véleményéhez, az nem helyes. Ha szeretsz valakit, akkor jót akarsz neki és ezáltal neked is jó lesz. Mit számít, hogy kicsit engedned kell a nagy elképzeléseidből, amikor egy olyan ember él veled, akit te választottál magadnak, hiszen annyira különleges. Szereted akkor is, amikor épp nem értesz vele egyet és ezt úgy tudod kimutatni, hogy meghallgatod és átgondolod a véleményét. Talán nem is olyan butaság az.

Ha együtt élünk valakivel, akkor annak vannak jó és még jobb oldalai, de nincs rossz :) Ha mégis, akkor azt mi rontjuk el és nekünk is kell rendbe hoznunk. Tegyük meg és ne várjuk mindig a másiktól a nagyvonalúságot, hanem legyünk mi azok.

Nagyvonalúan kell szeretni és akkor csodálatos és tartalmas, szeretetteljes életed lesz garantáltan a pároddal. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése