2012. február 29., szerda

Nővé válni


Emlékszem, amikor kislány voltam és nem megfelelően ültem a kis ruhácskámban, akkor mindig rám szólt anyukám: - Ülj szépen abban a ruhában. Tedd össze a lábacskádat és úgy ülj, mint egy királylány. És én szót fogadtam és úgy viselkedtem, mint egy igazi nő. Ezt igyekeztem nem elfelejteni később sem, bár a divat erősen megváltozott és olykor hozzá idomultunk a farmer laza stílusához.

Nem csak a férfiakban van hiba, hanem bennünk is, nőkben. Túlságosan elengedjük magunkat néha és nem vesszük észre, hogy már túlléptünk minden határt a lazaságban és a vagányságban. Nem csak a divatban történt változás, hanem a jellemben is és ez már nagyobb baj. 

Nem hinném, hogy újat mondok azzal hogy vissza kéne kicsit lágyulnunk és újra megtanulnunk a szerepünket. Ha megtanuljuk és érzékenyek, finomak és simulékonyak leszünk, akkor talán a férfiak is másképp fognak hozzánk viszonyulni. Ha úgy viselkedünk, mint egy rendes úri lány, akkor remélhetőleg olyan lesz a párunk is. Ez persze még nem jelenti azt, hogy naivak és butuskák vagyunk csak nem vagánykodunk úgy, mint a férfiak.

Ma egy nő is biliárdozik és pókerezik, sört iszik és olykor tántorogva megy haza attól a pár üveg sör :( elfogyasztásától. Azt gondolom sok mindent tehetünk, de nem baj ha tudjuk hol a határ és az ízléses mérték. Nézzük meg, hogy amit teszünk és amire vágyunk az összhangban van-e? Talpig férfira vágyunk, úriemberre és egy lovagra, miközben mi vajon tényleg tudjuk milyen egy igazi nő?

 "Senki nem születik nőnek, azzá lesz."
Simone de Beauvoir


Mielőtt megítéljük a másikat, nem árt saját magunkat is megvizsgálni. Én vajon olyan nő vagyok, aki a férfiak álma? Megtestesítem az ideális nőt? Elég erényes, türelmes, kedves és elfogadó vagyok? Gondoskodó és melegszívű? Elégedett vagy magaddal? Megteszel mindent, hogy a női szerep hű képviselője légy?

Ha igen, akkor biztosan tudom, hogy nem lesz akadálya a megfelelő partnernek, de ha mégsem, akkor még kicsit csiszolgasd magad. Kevés olyan dolog van, amit még nem tudsz, de ideje változtatni is, ha nem vagy elégedett.

Tudom én, hogy az igazság olykor fáj és kínos, épp ezért sokkal jobb, ha önmagunkat boncolgatjuk és megteszünk mindent, amit csak tudunk, hogy jobbak legyünk annál, amilyenek most vagyunk. Egyszer majd a pici lányodat is megtaníthatod a nőies viselkedés minden részletére, mert pontosan tudod azokat hiszen egy csodálatos nő vagy!






2012. február 28., kedd

Olcsó bókok


Mire van szükséged? Mit vársz egy férfitől? Elég, ha az udvariasság csak nyomokban van jelen, vagy ennél azért kicsit többet is szeretnél?

Észrevettem, hogy manapság a nők el vannak attól ragadtatva, ha egy férfi kinyitja az ajtót előttük vagy elveszi a csomagjukat, lesegíti a kabátjukat... Azt gondolom azonban, hogy ezt még azok a férfiak is megteszik, akik csöppet sem lesznek veled később udvariasak, sőt még tekintettel sem lesznek rád bizonyos helyzetekben. Nem szabad bedőlnünk annak, ha valaki olcsó hatásvadász módszerekhez nyúl, hogy meggyőző legyen. Aki bekapcsolja magán az udvariaskodó gombot, hogy hasson rád, majd kinyomja ha úgy van kedve azzal nem árt óvatosnak lennünk.


Kicsit lássunk mélyebbre, amikor megismerkedünk valakivel. Nem elég csupán a felszínt érinteni, mert az nagyon vékony kis rész és nem mutatja meg magát az egész embert. Igen, egy férfi kinyitja előtted az ajtót, mielőtt beül az autóba téged ültet be, igen elveszi a csomagodat, de ez az alap. Ezt még egy jól nevelt kisfiú is tudja és nem kérdés, hogy ez a helyes. Ám ettől az életben többre van szükségünk.

Talán néha nem nyitja ki az ajtót előtted viszont mindenben támogat és melletted áll. Figyeli az igényeidet és érdekli, hogy neked mi a legjobb és mivel tud elégedetté tenni. Pont úgy, ahogy az neked jó. Nem, ahogy neki kényelmes, hanem ahogy neked. A szeretet ezer formáját megmutatja számodra és meggyőzően, nem holmi hatásvadász hódítóként.


A legrosszabb, amikor erényt kovácsolunk a negatív tulajdonságokból. Hajlamosak vagyunk sajnos erre is. Ha egy férfi dicsekszik és felvág, hogy mennyi nő volt az életében és ő mennyire tapasztalt, az számomra csak azt mutatja, hogy inkább éretlen és kissé link, aki ezzel még dicsekszik is. Mindenképp visszatetsző és nem értékes tulajdonság. Nem is beszélve arról, hogy még így sem sikerült elsajátítani a nő lélek rejtelmeit, különben soha sem beszélne a hódításairól. Egy úriember ilyet nem tesz! Semmit sem tud a nőkről a férfi szerepről meg még annyit sem, csupán kitűnően manipulál, ami természetesen nagyon veszélyes.

Amikor egy olyan férfivel találkozunk, akiről messziről látszik, hogy inkább gyűjtögeti a női szíveket és nem pedig egyért akar küzdeni, akkor nem vagyunk jó helyen. Kicsit legyünk kevésbé szentimentálisak és a kis érzékeny lelkünket óvjuk az ilyen férfiaktól. A szép szavak csak akkor érnek valamit, ha tett is követi őket.

Az üres ígéretek és olcsó bókok mit sem érnek valódi bizonyíték nélkül, az pedig a hűségben és az állhatatosságban mutatkozik meg.









2012. február 27., hétfő

Érzékenyen


Vajon mindig tudjuk, hogy bajban vagyunk? Tudjuk, hogy az amiben élünk az a legrosszabb irány számunkra? Látjuk tisztán az életünket vagy egy homályos üvegen keresztül szemlélődünk?

Szinte biztos, hogy a mások életét mindig reálisabban és pontosabban látjuk, mint a magunkét. Miért? Azért, mert amihez érzelmileg kötődünk az elfogulttá tesz, az elveszi a realitás érzékünket is kissé. Erős ráhangoltság és önismeret kell ahhoz, hogy rálássunk a saját életünkre is. 

Sokszor mikor mondják nekünk, még akkor sem akarjuk elhinni, hogy mekkora hülyeséget csinálunk. Hiába figyelmeztet mindenki, hogy ez nem lesz jó, mi akkor is megyünk a saját fejünk után. Jól be is verjük, de legalább a miénket és nem másét :)

Nem szabad azzal áltatni magunkat, hogy majd jobb lesz egy egyébként nyilvánvalóan kudarcra ítélt helyzet. Sokszor csupán a naivság a hibád, de az pont elég ahhoz, hogy összedőljön az életed és nehéz legyen visszaállítani. A naivság sok nő gyengéje és a férfiak ezt sok esetben ki is használják. Sajnos ártatlanul belesétálunk olyan csapdákba, amik arra lettek felállítva, hogy az esendő és reménykedő nők beleessenek. Sokszor még olyan kaliberű nők is, akik egyébként minden helyzetben talpraesettek, de ha jön egy ravasz férfi elhisznek mindent, mert meggyőzőek vagy mert olyan rég vártak már valakire.


Ha egy barátnő vagy egy hozzád nagyon közel álló személy azt tanácsolja, hogy ezzel óvatos legyél, mert megéghetsz, akkor arra érdemes figyelni. Olyan sokszor hisszük azt, hogy mi mindenkinél többet tudunk és minket nem kell kioktatni, de ha egyszer nem értünk mindenhez, akkor el kell fogadni egy okosabb ember tanácsát.

A saját életünket nehezebb vezetni és több a buktató, mint hinnénk, de van segítség és vannak jelek arra, hogy az irány megfelelő-e vagy sem. Csak figyeljünk és hallgassunk a tapasztaltabbakra, képezzük magunkat a párkapcsolatra is ne csak a karrierre és akkor kevesebb lesz a félre siklott élet viszont több lesz az érzékeny és képzett nő.




2012. február 26., vasárnap

A jutalom nem marad el

 
Mindig van kiút és mindig van út, amerre elindulhatunk. Vannak olykor teljesen elképesztő helyzetek és kilátástalannak tűnő szituációk, de ha a rosszat be tudtuk vonzani, akkor a jót is sikerülni fog. Miért is ne?

Nem csak álmodozni és tervezgetni kell az életünket, hanem meg is kell lépni és átjárni az oda vezető utat. Egy párkapcsolatban is - bármennyire is jó - vannak hullámok és nehéz helyzetek, pillanatok, amiket meg kell oldani és tovább kell tudni lépni rajtuk. 

Biztosan tudom, hogy senki sem tökéletes, így aztán mindannyian hibázunk is. Ki hol tart a fejlődésében, olyan mértékű hibákat követ el. Nem szabad minden apró vagy épp nagyobb problémánál feladni és azonnal elvágni drasztikusan a szálakat, mert a kitartás és a dolgok rendezése sokkal célszerűbb.

Amikor elviselhetetlen kapcsolatban élsz és egy szemernyi boldogságot sem ad már, akkor nem kérdés, hogy ki kell belőle lépni. Mi dolgunk olyan helyen, ahol rosszul érezzük magunkat? Mit keresünk és mit várunk olyan embertől, aki mellett gyötrelem az életünk? Ha a lelkünk tipródik és a testünk megbetegszik emiatt, akkor biztosan rossz úton vagyunk.

Azonban ha csupán panaszkodsz, de nem lépsz, akkor mi lehet a segítség? Ha nem rángatod ki magad a mocsárból, akkor az nagy eséllyel el fog nyelni.



 Viszont vannak olyan helyzetek, amikor nagy viharokat éltek meg egymással és az ellentétek egymásnak feszülnek. Óriási harc és veszekedések tarkítják a napjaitokat, de vannak pillanatokat mégis, amik csodásak és értékesek. Ha van remény és a szeretet akár legapróbb szikrája is, akkor még meg lehet menteni a kapcsolatot. Amit meg lehet tenni, hogy a dolgok rendbe jöjjenek, azt meg is kell.

Változni szükséges és a problémák arra valók, hogy megismerjük magunkat és a hiányosságunkat pótoljuk. Minden gond és nehézség egy újabb piros pont vagy épp fekete pont lehetősége az ellenőrzőnkben :) az élet iskolájában.

Néha megbukunk, aztán újra kezdjük. Van, amikor remekül teljesítünk és kicsit elégedettek lehetünk magunkkal és van, amikor nagyon nincs okunk a vállveregetésre. Viszont eredmény csak akkor lesz, ha nem csak várjuk a csodát, hanem mi magunk teremtjük meg a saját kis csodáinkat. Sokkal többre vagyunk képesek, mint amit gondolunk magunkról. Az élethez egyaránt szükséges az alázat és bátorság, hit és tenni akarás, erő és az elmaradhatatlan szeretet.




2012. február 25., szombat

Megtisztultan


A türelmet nem könnyű megtanulni. Tudom, hogy néha azt érzed, hogy megőrülsz ebben a sok várakozásban és olyan reménytelen, hogy valaha megtörténik, amire vágysz. Azt gondolom, hogy ha a hozzáállásodon változtatsz és egyszerűen csak megpróbálsz tudatos lenni, akkor nem is lesz olyan nehéz.

Kételkedés nélkül tudd, hogy neked is lesz sikeres párkapcsolatod és téged is megtalál a szerelem. Nem szabad ettől a stabil hittől egy percre sem eltántorodni. Nincs semmi más dolgunk, mint az adott helyzetet megélni és azt széppé tenni. A lelkünket tisztítani a sok kellemetlen emléktől és gátló energiáktól, a testünket óvni a káros behatásoktól és az intelligenciánkat növelni, amennyire csak képesek vagyunk. 

Olyan sok szép tapasztalatra lehet szert tenni és annyi boldogságot adó pillanat van az életben, ami nem hagy téged szomorkodni, csak mert épp még nincs ott a megfelelő férfi melletted. Ott lesz, hamarosan vagy kicsit késve, de ott lesz, ha nem erőszakkal akarod behúzni az életedbe.



Ez nem olyan dolog, ami legyen meg már végre és akkor megnyugszunk, hanem egy életre szóló szövetség és hűség, pont ezért higgyük el, hogy Isten pontosan fogja tudni, hogy mi mikor vagyunk erre alkalmas állapotban. Na persze olykor mindannyian kételkedünk és feltesszük a kérdést: - Mi van ha nekem nem jár? Mit kéne tennem, hogy én is megélhessem ezt a szép érzést, amit egy párkapcsolat ad? Mindenképp érdemes jól viselkedni. Mit jelent ez? Azt, hogy nem hozzuk magunkat méltatlan helyzetbe, nem alázzuk meg magunkat a türelmetlenség és a kapkodás miatt.

Amikor nincs még meg valami, akkor vágyunk rá, de ha ott van már, akkor vajon mindent megteszünk azért, hogy szépen éljünk? A harmónia ott él benned? Képes vagy a kiegyensúlyozott és elkötelezett szerepre? Tudsz felelősséget vállalni nem csak magadért, de a társadért is? Fel tudod adni a "szabadságodat"? Le tudsz mondani a féktelen bulikról és képes leszel vasárnap délelőtt felkelni és ebédet főzni a párodnak? Akarod te már azt, hogy valaki minden lépésedről tudjon?

Ha már biztosan tudod, hogy már nem vagy a független nők csapdájában és le tudsz mondani minderről, akkor előbb-utóbb jönni fog egy férfi, aki téged szeretne kényeztetni és ölelni és kapni szeretne ő is gondoskodást és mosolyt. Mosolyt akkor is, amikor fáradtan ébredsz és fáj a fejed. Akkor is kedvesnek kell lenni, ha kicsit egyedül lennél inkább és csak a magazinokat olvasnád. Ha tudod, hogy értékeled magad annyira, hogy nem mész bele fél megoldásokba és súlyos kompromisszumokba, akkor jönni fog. 



Sokszor azt látom a nőkön, hogy valójában nem tudják, hogy mit akarnak igazán. Azt hiszem mindent, de azt nem lehet. Társ és szerelem, biztonság és izgalom, bulik és hűség, lustálkodás délig, de azért valamit főzni is kéne valakinek, legyen sok pénz, de ideje is legyen rám... A párkapcsolat rengeteg csodás élményt nyújt és melegséget biztosít, szövetség és hűség két ember között tisztelettel és szerelemmel átszőve. Azonban kötelezettség és felelősség is egyben.

Amikor eldöntjük, hogy belevágunk, akkor már úgy kell ott állnia mindkét embernek, hogy egész és tiszta. A múltat háta mögött hagyta, feldolgozta és nem hordozza a sok szennyest tovább, nem teszi át a másikra. Tisztán és üdén, nyitottan. Különben mindent átadsz a társadnak, ő pedig neked az övét és csak összepiszkoljátok egymást.


Tiszta és szép, harmonikus és egészséges kapcsolat csak akkor jöhet létre, ha külön-külön is azok vagytok. Letisztultak.


 Valaki téged vár. Valaki neked van rendelve és jó esélyed van arra, hogy megtaláld, ha nem akarsz mindenképp, mindennek az irányítója lenni, hanem csak elengeded magad és várod az életed következő fejezetét.






2012. február 24., péntek

Ragyogj

 
Nincs annál fájdalmasabb érzés, mint amikor valaki szerelmes és nem talál viszonzásra. Vágyakozással és vonzódással teli, adni akarással és mégis elutasítást kap. A viszonzatlan szerelem magányossá tesz és csalódottá. Ha sokáig benne ragadsz a végén elveszíted a hited, hogy létezik viszonzott és beteljesült szerelem. Egy olyan embert szeretni, aki nem viszonozza el kell engedni és fel kell oldoznunk magunkat a szorításból. A szívünket szabadon kell hagyni dobogni. Szeretve lenni a szerelmed által csodálatos érzés. Érdemes megvárni!

Amikor viszont egyedül élsz, akkor elkezded őrülten keresni a társad és minden gondolatodat az teszi ki, hogy rálelj az igazira. Lázasan beleveted magad a bulikba és a társkereső oldalakba, mindig nyitott szemmel jársz és minden alkalmat megragadsz, hogy felhívd magadra a figyelmet. Erről szól az életed nagy része, mert nem lehet, hogy neked nincs meg az igazi, a nagy Ő. Sajnos ebben a lázas keresésben sokan elvesznek és összekeverik a valós érzelmeket a vágyaikkal. A testi kapcsolatokban próbálnak menedéket venni, pedig pont az fogja őket letaszítani.

Mindannyiunknak van egy párja valahol és nagy valószínűséggel rád is találhat, Isten hozzád fogja vezérelni, ha nem zárkózol be illetve ha nem akarod annyira görcsösen. Nincs értelme annyira keresni valakit, hiszen ez egy idő után görcsössé tesz és nem hagyod, hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek, hanem a "kezedbe veszed az irányítást"


 
Nem kell keresnünk a pénzt, elég ha dolgozunk és kapunk érte fizetséget. Nem kell arra vágyni, hogy jól lakj, elég ha eszel és megtörténik. Nem imádkozni kell azért, hogy izmos legyél, hanem sportolsz és az izom természetesen ott lesz hamarosan.

Elég, ha eldöntöd hogy szeretnél egy boldog és csodálatos párkapcsolatot. Nem kell mást tenned, mint mosolyogni és csillogni, ragyogni és kedvesnek lenni, ápoltnak és vonzónak, melegszívűnek és őszintének lenni. Nincs más dolgunk, mint élni az életünket ebben a tudatban és egyszer csak minden keresés nélkül ránk fog találni a szerelem. Az a szerelem, amelyik nem átok és nem letaszító, nem bántó és fájdalmas, nem őrjítő és észvesztő hanem maga az isteni csoda. 

Hinni kell benne és nem kell annyira várni. Csupán azzal a tudattal kéne élni, hogy én is megkapom, mert nyitott és befogadó vagyok. Amikor görcsösen akarjuk vagy épp már lemondtunk róla, mert annyira csalódottak vagyunk, akkor az nem tesz minket vonzóvá és nyitottá.


Mindegy hány éves vagy, hiszen a lelked örök, így bármikor bekopogtathat hozzád is a szerelem. Addig is légy nagyon boldog és sugárzó!  


   


2012. február 23., csütörtök

Ha a szív másokért dobban


 
Angelina Jolie számomra nagyon különleges ember. Nem a színészi képessége és nem a szépsége és még csak nem is az anyaság előtti tisztelgés miatt, hanem a karitatív képességéért. Ezt nem lehet megjátszani és reklámfogásnak használni ennyi éven keresztül és ilyen testközelből. Ha végig nézzük az életét eddig, akkor láthatjuk milyen sokat változott és fordította az energiáját a megfelelő irányba. Felhasználja a nevét és a népszerűséget olyan dolgokhoz, amik nagyon sok ember számára jelent segítséget és akkor még nem is beszéltem a három adoptált gyerekéről.

Nagyon sok gazdag ember van, sok remek művész, politikus, bankár és sorolhatnám, akik dollármilliókat keresnek rövid idő alatt, de csak keveset látok, akik valóban adakoznának. Lehetőségük és pénzük is lenne rá, mégsem teszik.


Bizonyos embereknek nagyon veszélyes a siker és a rengeteg pénz, mert céltalanná válnak. Egyszerűen elkezdenek unatkozni és ha nincs belső késztetésük, hogy valamit adjanak és segítsenek másokon, másért éljenek ne csak önmagukért, akkor önzővé és önpusztítóvá válhatnak.

Milyen sok drogos, alkoholista és depressziós ember van a világban, akik tulajdonképpen vergődnek, pedig mindent elértek anyagi szinten, viszont csak nagyon keveset lelki szinten. Talán még többet is, mint gondolták valaha, viszont nincs megfelelő társuk és céljuk, nincs életfilozófiájuk csupán a sok pénzük és a becsvágyuk. Ha nincs hitünk és elhisszük, hogy milyen csodálatosak vagyunk, mert ezt és azt elértük, akkor jó nagy csapdában vagyunk. Bármit elérhetünk és mindent el is veszíthetünk, ha nem megfelelően kezeljük önmagunkat és az eseményeket magunk körül. 


Bárki segíthet, akinek  kicsivel többje van és olyan embereket lát, akiknek jól jönne a támasz. Mindegy, hogy az lelki vagy anyagi, törődni másokkal és nem csupán önmagunkkal sokkal fontosabb olykor, mint hinnénk. Amikor kesergünk és nem tudunk felülkerekedni a problémáinkon, mielőtt belemennénk az önsajnálatba, tegyünk valakiért valami jót. Nézzünk körbe, hogy milyen sok ember van, aki hálát adna Istennek, ha ilyen életet élhetne, amiben mi épp nagyon boldogtalanok vagyunk. 

Adjunk szeretet és gondoskodást az arra rászorulóknak és megtelik a szívünk melegséggel. Amíg nincs párkapcsolatod gyakorolhatod az önzetlenséget, hiszen egy kapcsolat is arról szól majd, hogy adsz de cserébe nem vársz el semmit és amikor megérkezik hozzá a megfelelő ember, akkor lehet élvezni az odaadás felszabadító érzését, amit a párodnak és a gyerekednek nyújtasz.


Ebben a világban legyen kicsit több emberség és kevesebb pazarlás. Ne legyen annyi céltalan költekezés és önpusztítás. Melegszívűség és jóság váltsa fel az önző életmódot és akkor sokkal jobban fogjuk magunkat érezni itt és a saját bőrünkben is.  Ezt kívánom én és remélem így is lesz! :)






  

2012. február 22., szerda

Az arany középút

 
Mire sikerül rálelnünk az arany középútra, addigra nem kevés sebet és tapasztalatot gyűjtünk be. Hallom innen-onnan, hogy ez milyen unalmas, mennyivel jobb a végleteket megélni és szenvedélyesen, nagy tűzzel égni. Én még kevés olyat láttam, aki nem égett volna meg vagy nem sérül meg alaposan.

Minden, ami túlzott és szélsőséges hordozza magában annak kockázatát, hogy nehéz lesz irányítani a dolgok menetét egy idő után. Vonatkozik ez az elfojtásokra is. Ha nem éled meg a vágyaidat - persze ésszerűen és tudatosan -, akkor ez befelé dolgozik és gyűlik, mindaddig, amíg nem sikerül kiszabadítanod magad. 

Amikor elveszítjük a kontrollt, de még azt hisszük, hogy mi irányítunk az a legveszélyesebb. Néha jó elgondolkodnunk, hogy megéri-e, érdemes-e belemenni olyan vonzó, de alapvetően őrült szenvedélybe, amit nem fogunk tudni kezelni és csak felőröl minket.


Tombolni és levezetni a feszültséget szükséges olykor, de olyan módon, ami nem leépít hanem hozzáad az életedhez. Sokszor egy új dolgot olyan elánnal kezdek el én is, hogy alig kapok levegőt, mert annyira izgalmas és új. Viszont hamar kiégsz, ha nem osztod be az erődet és nem fékezed meg magad időben. A féktelen élmény gyűjtés és tombolás, az élet habzsolása semmiképp sem ad hosszú távú élményt és örömet, mert a szenvedély ellenünk fordul egy idő után és nem hagy irányítani.

Ha mértékkel és a természetünket kordában tartva teszünk meg dolgokat, akkor nem lehet nagy baj. Az elfojtás és a túlzott megélése az élményeknek egyaránt hiba. Olyan sok tehetséges és gyönyörű embert látni, akik nem tudnak leállni és hajtják a szenvedélyt, pedig már érzik hogy ez nem vezet jóra. Kiégnek és nehezen értékelik a nyugodtabb, de annál tartósabb élményeket.

Az élet csupa szépség lehet, ha meglátod benne a valódi értéket.  



2012. február 21., kedd

Ne aggódj

 

Mindent tanulunk az életben. Járni és beszélni, enni és mosolyogni, szeretni és elfogadni. Tanulnunk kell még a boldogság kezelését is. Mindig az első lépések a legnehezebbek. Talán különös, de nem is olyan könnyű a jót és a boldogságot sem feldolgozni és magunk közelében tartani. A lelkünkben.

Többségünk élete vágyakozással és sóvárgással telik el.
- Annyira szeretném, ha megkaphatnám! Annyira vágyom egy társ után! Annyira szeretném ezt a munkát! Olyan jó lenne, ha... 
Mindig kérünk és epekedünk valami után és amikor ott van és végre boldogok lehetünk, akkor elkezdünk aggódni. - Mi lesz, ha elveszítem? Jaj, csak nehogy történjen valami baj!

Mindig történhet bármi és erre valahogy fel kell készülnünk lelkileg. Ebben a világban semmi sem stabil és semmit sem birtokolunk, így aztán nem is a miénk. Ezt nagyon nehéz nekünk gyarló és birtokolni vágyó embereknek elfogadni, de így van. Mindennek addig és ott kell örülni, amikor van és ha az elménkből jönnek a negatív és romboló gondolatok, akkor el kell hessegetni őket.



Ha nem aggodalmaskodnunk folyton és nem teszünk fel mindent egy lapra,  akkor nem veszítjük el a saját önazonosságunkat és a stabilitásunkat. Kapunk jó munkát és társat, gyermeket és házat, pénzt és élményeket, de semmi sem a miénk. Még az élményeid sem, hiszen jöhet egy baleset és az emlékezetkiesés miatt minden törlődik. Azzal a tudattal kell élnünk, hogy el kell fogadnunk Isten akaratát és ha ő bármit is tesz, akkor az úgy van jól.

Tudom és magam is megélem, hogy ez mennyire nehéz, hiszen el kell vonatkoztatni a testtől és az anyagi világtól. Mint lélek kell tudatosnak lennem és eszerint élni az életet és élvezni mindazt, amit kapunk. Azt az érzést szeretném érzékeltetni, amikor valaki megkérdezi tőled: - Hogy vagy? Nehéz napod volt? - Jól vagyok nagyon, köszönöm és igen, nehéz napom volt!                                    

Annak ellenére, hogy valami nehéz és fájdalmas, változást hozó és olykor gyötrő, még jól kell lennünk. Méghozzá azért, mert értünk történik. Néha minél nehezebb valami, annál jobb.

Amikor pici gyerekként sok tapasztalaton mész át és olyan fájdalmas olykor, hogy inkább meghalnál, később látod csak meg, hogy mennyire az előnyödre szolgált. Amikor az ezredik pofont kapod, akkor egyszer csak megérzed, hogy milyen jó ez, hiszen másképp nem tudnád megtanulni és érezni a változáshoz az erőt. Amikor egy bokszoló edz és már mindene fáj, de mégis fogát összeszorítva csinálja tovább, akkor csak arra gondol, hogy : -De jó, nem fogom elveszíteni a mérkőzést, mert most készülök fel rá.



Minden tanulható. A boldogság és a szomorúság kezelése is. A krízis és a győzelem is. Hány embert láttunk már, akik megnyertek mindent mégsem tudtak egy percnél tovább örülni, mert már a következő cél lebeg előttük, ami még nem az övék. Mikor fogsz örülni? Mikor lesz az a pillanat, amikor elégedett vagy?

Minden jó és minden épp úgy jó, ahogy van! Tudom, hogy ezek nehezen emészthető gondolatok és én is tanulom az életet, de ha ez a hozzáállásunk, akkor sok felesleges  fájdalomtól kíméljük  meg magunkat.


Az élet szép és néha kevésbe szép. Lehetsz romantikus és álmodozó, de semmiképp se szentimentális.  






2012. február 20., hétfő

Bátran

 
Elég sokunkban létezik előítélet. Hamar megítélünk valakit, mert azt látjuk, amit a saját elménk súg. Pedig milyen nehéz mindannyiunknak a változás, mégis milyen hamar pálcát törünk más feje felett.

Nem mindig olyan könnyű a változás és elég sokszor elbukunk, mire végre leesik mindannyiunknak, hogy hogyan is kéne ezt jól csinálni. Ha belegondolunk a saját életünkbe, akkor láthatjuk, hogy milyen nehéz egy apró hibát is kijavítani a jellemünkben nem még egy nagyobbacskát.       

Az a lényeg, hogy próbáljuk meg és ne adjuk fel az első kudarcnál. Persze minden negatív élmény és rossz beidegződés, ami évek vagy évtizedek alatt belénk ivódott az nem fog pillanatok alatt eltűnni, de türelemmel és kitartással lesz eredmény. Legyünk másokkal is legalább annyira - ha nem még jobban - türelmesek, mint magunkkal.



Mindig, mindenkit szeretünk megváltoztatni magunk körül és könnyen mondjuk, hogy : -Csináld, nem olyan nehéz! Változz meg!
Ami az egyik embernek könnyű, az a másiknak nehéz. A tétlenség és halogatás viszont a legrosszabb. Cselekedni kell és - még ha piciket is - lépni, mert csak abból lehet pozitív változás. Amit másoktól olyan könnyedén elvárunk azt nekünk is illik megtennünk, mert különben hiteltelenek leszünk.

Ha gyereked van mutass példát, ha kritizálod a szüleidet te csináld másképp. Ha nem vagy elégedett a pároddal, akkor miért vagy vele? Ha sovány vagy próbálj hízni és ha duci, akkor a fogyókúra ajánlott. Tegyünk magunkért és ne csak várjuk a mások segítségét és a könnyítést, hanem a cél érdekében és a gyors javulás érdekében lépjünk magunk felé egy nagyot. Ha olyan jellemhibád van, ami zavar téged és másokat is, akkor csiszolgasd magad addig, amíg nem leszel elégedett.

Mindenki képes a változásra, de nem mindenki akarja. Aki nem akar segíteni magán, azon sajnos nem tud senki sem. De ha vágysz rá és teszel is a jobb sorsodért, akkor sok támogatást fogsz kapni hozzá. Erőt, kitartást és olyan embereket, akik jó szándékúak, tudatosak és segítőkészek. Előbb segíts magadon és utána már adhatsz támogatást másoknak is, mert sok embernek van szüksége épp rád.


 Néha ugrani kell egy nagyot, legyőzve a félelmeinket. Olykor nincs semmi biztosíték, hogy jobb lesz, de tehetetlenül eltűrni az elviselhetetlent, sokkal nehezebb.
Bízz magadban és légy bátor!




 






2012. február 19., vasárnap

Hangulatosan

 
A hangulat az, amire mi emberek annyira érzékenyek vagyunk.

Mindegy mit mond a párod, lényeg hogy milyen az őt körülvevő hangulat és hogyan tudja megteremteni azt a légkört, amiben hitelessé válik és szerethetővé még akkor is, ha esetleg pont megszid valamiért vagy nem a legjobb oldalát mutatja. Mégis tudod szeretni, mert jó hangulatot áraszt a lénye.

Nem mindegy milyen egy mosoly és egy ölelés. Mindkettő lehet meleg és túláradó, boldogságot adó és ijesztő is egyben. Egy mosoly lehet vérfagyasztó is akár és egy ölelés fojtogató. A hangulatra kell érzékenynek lennünk, ami finom szinten megmutatja a dolgok valódi mivoltát. 


Nem mindegy reggel hogyan ébredsz fel a párod mellett. Milyen tekintet köszönt először rád és milyen hangulattal indul a napod. Az őszinte és szívből jövő mosolyod egy egész napra bearanyozhatja valaki életét. Egy őszinte ölelés annyira feltölt mindkettőtöket, hogy nincs az a rossz bolygóállás, ami ezt a harmóniát megbontja. 

A gyereked és a párod, a kutyusod és mindenki körülötted a hangulataidat érzékeli elsősorban és mennyivel szívesebben tudod érvényesíteni a vágyaidat és a kéréseidet, ha ezt olyan módon teszed, ami energiát ad és nem pedig elvesz.

Azt gondolom mindig, mindenkinek figyelnie kéne a megfelelő hangulatokra és a megfelelő stílusra másokkal szemben és akkor kevesebb lenne a frusztrált és elégedetlen ember. Teremtsünk olyan életet magunknak, amiben mindenki jól érzi magát és szívesen vesz részt benne, mert érzik hogy szeretet és harmónia az úr.






2012. február 18., szombat

Friss szellő

 
Hajlamosak vagyunk kímélni magunkat és ha lehet semmi nehézséget nem szívesen fogadunk az életünkbe. Érthető, mert kinek hiányzik a szenvedés?  Hát nekünk...

Szenvedés nélkül, kontraszt és megmérettetés nélkül nem létezik siker és fejlődés. De miért olyan nehéz? Miért olyan fájdalmas olykor?

Van, ami eleve fájdalommal jár és nincs mit tenni ellene. Ilyen a gyermek születése is. Nagy kínok, óriási élmény mégis! Hosszú hónapok készülődése és egyszer csak ott a csoda. Kellett érte tenni és végig élni, picit szenvedni, de milyen jó az eredmény. 

 
Bárminek a megszületését hosszas terv, kidolgozás és megalkotás jellemzi. Mindegy mit szeretnénk, ahhoz tenni kell. Ha autót szeretnél vezetni, akkor - félve bár - ki kell menni a forgalomba és bátorságot kell tanulni. Ha orvos szeretnél lenni, akkor túl kell esni az első műtéten is, amikor annyira remeg a kezed, hogy nem hiszed el, hogy valaha képes leszel jobban is csinálni. És képes leszel.

Minden változás és siker előszobája a tanulás és a buktatók legyőzése. Nem mindig lehet ezt szeretni, de a cél a fontos és nem a kudarc. Mit számít egy kis idő szenvedés, ha utána hosszú évekig csodálatos élet vár rád. Fájdalmasabb és nehezebb azonban minden, ha nem magunktól tesszük meg, hanem kényszer hatására az egyébként elkerülhetetlen lépést. 

Amit meg kell tennünk magunkért vagy másokért, azt meg kell és hiába húzzuk az időt, csak nehezebb lesz. A fájdalom és az akadályok nem mindig kerülhetők el, de hogy mennyire nehéz az rajtunk áll. Ha odázzuk és - bár tudjuk, hogy mit kéne tennünk - mégsem tesszük meg a változáshoz vezető lépéseket, akkor benne ragadunk egy helyzetben és onnan kirángatni magunkat vagy épp Istennek minket, nem valami kellemes. Ha szűknek érzed a teret, amiben élsz, akkor ugorj egy nagyot és válj szabadabbá.



Ezért fordulhat elő olykor, hogy mindent elbukunk és mindenünk odavész, mert magunktól nem akartuk időben az apró szenvedést bevállalni. Áldozat nélkül nem tudok elképzelni semmi eredményt és nincs is. Áldozatot kell hoznunk nap mint nap és ha nem figyelünk egyre nagyobbat és a végén sokkal nehezebbé vált az életünk, ha nehezítjük. Azt, amit tehetünk azt tegyük meg magunkért önként és ne várjuk meg a kényszer helyzeteket, mert az fájdalmasabb lesz.

Ne kíméljük magunkat mindig és ne sajnáljuk annyira, amit elveszítettünk. Ami elavult és csak hátráltat minket a fejlődésben, azt dobjuk el és fogadjuk be a lendületet és változásra serkentő pozitív eseményeket. Ne hagyjuk, hogy a saját életünk kicsússzon a kezünkből és más irányítsa azt. A te életed a tied és senki sem élheti meg helyetted, ahogy senki sem lépheti meg helyetted, amit meg kell.


Szellőztessük ki az életünket, mint a szép kis lakásunkat is az elhasznált levegő után. 

Friss és új lehetőségek várnak rád is csak nyisd ki a lelked ajtaját hozzá. 





2012. február 17., péntek

Lopott csók



Amikor szerelmesek vagyunk nem vagyunk józanok. Kicsit megrészegít az érzés és a szenvedély sodor magával.

A szerelmes ember lebeg és pont olyan sérülékeny, mint a vékony kis selyem sál a nagy viharos szélben. A szerelmes ember végletes. Sír és nevet, boldog és boldogtalan. Mindezt képes egy percen belül megélni. Nem számít mennyire fog fájni később, de most jó, olyan jó! 

A lopott csók izgalmas és a veszély meg a tiltás miatt annyira vonzó. Mit meg nem tennénk olykor egy kis szenvedélyért és a szerelem beteljesüléséért? Amikor egy nős emberrel kerülsz kapcsolatba vagy te vagy foglalt, mégis elfog a vágy és nem uralkodsz rajta, akkor tudnod kell, hogy ez lehet a veszted is. Amiről azt hiszed, hogy Isten ajándéka, az lehet hogy inkább Isten leckéje, neked címezve.

A csók a szeretet és összetartozás egyik szimbóluma. Ezt nem akarjuk elhinni kamasz korunkban, amikor csak egyszerűen túl akarunk lenni rajta és még sokszor később is azt hisszük, hogy nincs jelentősége egy csóknak: - De hisz csak egy csók volt!


Ha szeretnéd megélni a szerelem szentségét, fájdalom és szenvedés nélkül, akkor óvni kell a szívedet és csak a megfelelő emberrel érdemes társulnod. A megfelelő emberrel pedig nincs szükség lopott csókokra, mert felvállal és mert óv. Szeret tiszta szívéből. Nem tesz ki téged méltatlan és veszélyes helyzetnek. Nem a szenvedély hajtja hanem a szív nyugodt és tiszta hangja, amikor ezt súgja:  - Hozzád akarok tartozni!

A lopott csók izgalmas lehet, de éppoly veszélyes is és ez a fajta veszély nem szokott mindig jól végződni. Amikor olyan nagyon dobog a szíved valakiért, hogy azt érzed mindjárt kiugrik a helyéről, akkor nem árt ha megállsz egy percre: - Az ő szíve is értem dobog? Ha megöleljük egymást összedobban a szívünk vagy félre üti a ritmust? Ha már nem lesz ilyen heves a dobogás, akkor is ölelni fog? Ha nem lesz ekkora a szerelem, akkor is szeretni fog? 

Tudom, hogy nehéz és nem is sikerül mindig az önkontroll, de legalább legyünk tudatosak afelől, hogy mi jó nekünk és mi nem. Egyszer majd erőnk is lesz ahhoz, hogy megtegyük magunkért, amit meg kell tennünk. 
A valódi boldogságunkért.



2012. február 16., csütörtök

Csodás összhang

 
Milyen nagyon jó szeretni! Kimutatni merészen, hogy milyen sok szeretet van a szívünkben és adni belőle bátran a párunknak. Adni annyit, hogy érezze mennyire fontos és milyen mélyek az érzéseink. Azonban nem mindegy, hogy hogyan nyilvánulunk meg és figyelembe vesszük-e a párunk igényeit is.

Vannak olyan emberek is, akiknek nehéz kinyilvánítani a szeretetüket, pedig mélyek az érzései, mégsem tudják igazán kimutatni. Nem tudnak bókolni és zavarba jönnek, ha érzelmekről van szó. A férfiak nagy része nem szeret ellágyulni, mert sebezhetőnek érzik magukat. Vannak viszont olyanok is, akik nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a nők nagy része szereti a szép szavakat és a meleg, bensőséges ölelést ezért kinyitják a szívüket ők is és adnak, amennyit a nő igényel és ami még nekik is jó.

Sokfélék vagyunk, de ha ismerjük magunkat, akkor tudjuk hogy mi fog minket boldoggá vagy kevésbé boldoggá tenni. Nekem fontos a romantika és a érzelmes percek megélése. Fontos az elemző beszélgetés és a gondolatok alapos kifejtése. Számomra lényeges a nevetés és a vihánc. Épp ezért nekem olyan társra volt szükségem, aki mindezt meg tudja adni nekem és nem lesz hiányérzetem emiatt.


Nagyon lényeges, hogy olyan társ legyen mellettünk, aki kompatibilis velünk és érzékeny a lelkünkre, ahogy mi is az övére. A szeretet és a gyöngédség kimutatása úgy értékes, ha figyelembe vesszük, hogy milyen mértékben van igény annak fogadására. Nem zúdíthatjuk rá valakire, csak mert olyan kedvünk van, amikor látjuk hogy ő pont nem igényel annyit, sőt talán már zavarja is. 

Ha te sokat szeretsz beszélgetni és csacsogós vagy, nehéz lesz egy szűkszavú emberrel, mert nem nagyon fogsz tudni a monológból kijönni. A kevés párbeszéd egy idő után zavaró lehet és nem érted, miért vagy olyan ideges. Ha romantikus vagy, de a szerelmed nem érti ennek a fogalomnak a jelentését sem, akkor szomorú leszel elég hamar, mert nincs harmónia. Tudnunk kell, hogy mit szeretnénk és azt hosszú távon hogyan tudjuk majd elviselni. 

Hasonló a hasonlóval, véleményem szerint. Tartalmas és maradéktalanul szeretetteljes kapcsolatot olyan emberrel tudnunk élni, aki érzi és figyeli az igényeinket és mindketten bele tudunk simulni ebbe a csodás összhangba.





2012. február 15., szerda

Ilyen az élet

 
Remélem, hogy a tegnapi nap a párban élőknek boldogan telt és sok örömet szereztek egymásnak a szerelmesek. Azt is remélem azonban, hogy az egyedül élők sem voltak nagyon bánatosak! Persze tudom, hogy milyen érzés, hiszen hosszú évekig éltem magam is egyedül és emlékszem minden korszakomra. 

Emlékszem, amikor sétáltam egyedül vagy moziba mentem és pont nem ért rá a barátnőm, akkor milyen sokat pityeregtem, ha boldog párokat láttam. Volt, hogy megállíthatatlanul folyt a könnyem és nem tudtam abbahagyni a szomorúságtól. Lehetett volna társam és volt is olykor, de nem akartam mást, mint a legideálisabbat és a legjobbat magamnak. Így aztán inkább egyedül éltem.


Aztán egyszer csak elmúlt a szomorúság és kezdtem örülni mindennek.

Annak, hogy nincs baj. Nagyon fontos, hogy ha már nincs problémád, az is milyen jó és megnyugtató. Nem szakadt meg a szív, sőt nagyon is épségben maradt, nem apadt ki a könnyem (van még tartalék a meghitt pillanatokra). Egészséges vagyok és van jó életem. Ok, nem a legtökéletesebb, de azért nem is olyan rossz. Tudom, hogy amikor körülötted mindenki párkapcsolatban él, akkor ez az ami a legkevésbé érdekel és csak a társ foglalkoztat. Nem szabad elsiklani afelett sem, amit kapunk. Nézd meg milyen sok mindened van.

Amint már írtam: senki sem kap meg mindent és ha most ennyit kapunk, akkor annak megvan az oka.

 
Talán mi idéztük elő a viselkedésünkkel, talán nem is akarjuk igazán vagy épp még tanulnunk kell valamit, hogy ha eljön, akkor már ne legyen baj. Az biztos, ha táplálod a szomorúságod, akkor nagyra nő hiszen jól tartod :). Mint a kiscica, akit állandóan etetsz és jó nagyra meghízik, majd csodálkozol: - Hol az a kedves, pici cica?

Ha táplálsz egy rossz érzést, attól az még nem oldódik meg csak elhatalmasodik feletted és még rosszabb lesz. Nincs még itt valaminek az ideje, hiába hisszük azt, hogy igen. Nem, mert akkor lenne. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy élvezzük az életünket és nem szomorkodunk 1 percnél sem tovább.

Eljön minden, ha behívod szeretettel, türelemmel és ott is marad, amíg csak dolgod van vele. De addig is miért ne élvezhetnéd az életet felszabadultan és értékelve az adottságokat, hiszen olyan sok szépség van benne. Nincs férfi, de helyette van ezer más ajándék, amivel elégedett lehetsz.

Kapunk és elveszítünk. Néha jó, máskor meg nehezebb kicsit. Ilyen ez az élet, de mi így szeretjük, mert ami ellen nem tehetünk azt el kell fogadni, amiről meg tehetünk, azon változtatnunk kell.