A legnehezebb talán a párkapcsolatban az alkalmazodás. Az, hogy ne csak magunkra legyünk tekintettel, ne csak magunkkal szemben legyünk elnézőek és igazságosak, hanem a társunk felé is.
Persze gyarlóak lévén nem látunk mindig tisztán és a harag, a szenvedély és a büszkeség elhomályosítja az elménket. Mégis némi csend és belső harmónia megteremtése után el tudjuk dönteni, hogy mi a legmegfelelőbb viselkedés adott helyzetben.
Követünk el hibákat és nagy valószínűséggel fogunk is, de ezt a párunk esetében is tudnunk kell. Nehéz a türelmet gyakorolni, amikor feszültek vagyunk, amikor zavar minden apróság, amikor épp nem vagyunk egy rezgésen és hullámhosszon. Nehéz olykor önkontrollt gyakorolnunk, hiszen a szenvedély erősebb, de meg kell próbálni.
A törődés nem szorulhat soha háttérbe. Semmi sem olyan fontos, mint maga az ember, annak lelke, hangulata és érzései.
Szeretetet érzel a társad iránt és ezt ki is kell tudnod mutatni felé. Éreznie kell a vita hevében is, hogy szereted és megbecsülöd, még ha épp nem értesz is vele egyet. Hiszen nekünk is az a megnyugtató, ha biztonságban érezzük magunkat érzelmileg. Ehhez viszont kölcsönös odafigyelés és gondoskodás szükséges.
