2012. augusztus 22., szerda

Ne sírj többé érte


Olyan sok a panasz és a könnyes szem. Az elégedetlenség és a méltatlan helyzet. Megalázva érzik magukat a nők sokszor és nem értik miért történik mindez, amikor annyira odaadóak a férfiakkal.

Nem jó dédelgetni hamis ideálokat és felesleges időpazarlás olyan kapcsolatban élni, amiben csak várakozunk és reménykedünk, hogy egyszer talán majd beérik a befektetett munka. Jó termést, szép virágot, gyümölcsöző fát csak akkor tudunk kapni, ha a talaj és mag jó minőségű. Sajnos ellenkező esetben lehetetlen. Csak a gaz tud virulni gondozás nélkül, bosszantva ezzel a kertészt :-)

Ha jó ember, melegszívű férfi van melletted, aki érzékeny és gondoskodó, törődő és lelkes, akkor érdemes neked is kiemelt figyelmet és odaadást tanúsítanod. Azonban ha ez nem így van, akkor mit vársz? Hogyan szeretnél illatos virágot magadnak, ha közben a mag sérült vagy kiszáradt.


Vajon miért van nekünk nőknek mindig olyan sok türelmünk az arra érdemtelen emberre, amikor olyan sok nagyszerű férfi van még? Miért szeretjük mindig azt, aki félvállról vesz vagy hiteget minket és miért bízunk benne?  Nincs értelme és nem is szabad sokáig benne rekedni abban a gödörben, ami csak sötétséget és reménytelenséget árasztja. Ha beleestünk, akkor beleestünk, de az a cél hogy minél előbb kimásszunk belőle és ne húzzuk a lépést sokáig, mert egyre erőtlenebbek leszünk és reményvesztettebbek.

Azt a sok energiát és törődést, amit olyan férfira pazarolsz, aki nem érdemli meg inkább önmagba fektesd be. Mielőtt döntünk, mielőtt párt keresünk magunknak tanuljuk meg hogyan kell azt helyesen tenni. Képezzük magunkat és tájékozódjunk, hogy mi az az út, ami a mesés párkapcsolathoz vezet.

Sokkal könnyebb megelőzni, mint orvosolni a problémát. Sajnos nem tanítják meg a szüleink, hogy milyen az igazi erkölcs, erény és a harmónia világa. Nekünk kell rátalálnunk többnyire a saját utunkra és hozzá a társra is. Arra a társra, akivel minden lépés tánc, minden szó egy dallam. 




2012. augusztus 16., csütörtök

Lágyan


Ki választ? A nő vagy a férfi?  A választ a legtöbb nő erre rávágja: - Persze, hogy én! Én tudom, hogy mire van szükségem és különben sincs időm várni, amíg odajön hozzám az a férfi. Majd én segítek neki és kezdeményezek.

Igen, sokunk talán járt már ebben a cipőben, amikor azt hittük ez rendjén van és ebből gyümölcsöző kapcsolat lehet. Legtöbbször azonban nem ez történik. Rosszul választunk és lássuk be nem is a legnőiesebb viselkedésre vall. Van egy elképzelésünk, hogy milyen az álmaink férfija, de ez többnyire hamis vagy épp a rossz apa-minta árnyéka miatt lehet.




Kiválasztjuk, lecsapunk rá, megszerezzük, elvesszük más nőtől...mindegy csak az legyen, akit kinéztem magamnak. Legyen valaki.


Mennyivel jobb érzés lesz, ha várunk és nem hisszük magunkról, hogy mindent nekünk kell intéznünk. Sokkal jobb lesz, ha visszafogottan viselkedünk és a befogadó szerepében élünk, mint a domináló, irányító szerepében. Várni nem mindig könnyű és sokszor azt hisszük, hogy az a férfi, aki nem jön oda hozzánk az félénk, bátortalan. 


Azt gondolom, hogy ha tetszel valakinek, akkor össze fogja szedni minden bátorságát, hogy megismerjen. Ha mégsem lép, akkor nem akar igazán és hiába segítesz neki, ez mindig ott lebeg majd a kapcsolatotokon: te jobban akartad.




Persze van olyan eset is, amikor nem tetszik a férfi, aki ismerkedni szeretne veled. Azonban mégis olyan jól érzed vele magad. Jó a hangulat, okos és intelligens, de valahogy nem ilyet képzeltél magadnak. Ilyenkor nem árt megnézni, hogy vajon tényleg arra van szükséged, amit hittél vagy épp erre a férfira, aki olyan kedves és odaadó? Talán nem pont olyan, mint akik eddig voltak, de talán pont ez a lényeg.


Legyünk okosak és erényesek. Legyünk visszafogottabbak kissé és befogadóbbak és akkor a férfiak szárnyakat kapnak udvarlás terén. Hagyjuk őket kibontakozni, érvényesülni, tudjanak kreatívak lenni. Nem szabad azt hinnünk, hogy nekünk kell mindent a kezünkben tartani és az irányító szerepében tetszelegni. 




Mi nők arra vágyunk, hogy odasimuljunk egy férfi vállára, ahol támogatást, szeretetet, figyelmet és biztonságot kapunk. Ott érezzük jól magunkat, ahol az erő van és a stabilitás, épp ezért ne akarjunk mindenáron mi vezetni, mert akkor ez a harmónia felborul és káosz lehet.


Legyünk olyan, mint a víz mely belesimul a kövek közé mindent átjárva. Legyünk lágyak, selymesek és kedvesek, mint a víz, mely türelmes munkával simára mossa a legdurvább követ is.






2012. augusztus 13., hétfő

Játsz-ma?


Gondolom sokan elmondhatjuk magunkról, hogy vettünk már részt párkapcsolati játszmákban, esetleg manipuláltunk vagy manipuláltak minket. Tudom, hogy milyen ez a játszma és mennyire lehet benne sérülni. A játék azt jelenti, hogy ego párbajra hívod a másikat. Veszélyes és sokszor nem is az marad alul, aki annyira irányítónak hiszi magát.

Én inkább arra inspirálnék mindenkit, hogy játszmák és manipulációk helyett adjuk önmagunkat, legyünk őszinték, de ne feledkezzünk meg az önvédő tesztekről sem. Mik ezek?

A teszt, amit ösztönösen vagy direkt, de nem árt ha a kijelölt személyen kipróbáluk, mert különben hogyan tudjuk meg, hogy ő a megfelelő ember? Csupán egy sármos arc, megnyerő tekintet, titokzatosnak tűnő viselkedés még nem elég a stabil döntéshez. A legtöbb ember védi magát és teszteli a másikat. Ki az erősebb? Ki fog irányítani? Ki törik be hamarabb és adja fel önmagát? Ki vall először szerelmet? Olyan nehéz minden esetben észrevenni, hogy játékos vagy épp játékszer vagy. 



Ha ismerjük magunkat, tudjuk mik az igényeink és az elvárásaink, akkor könnyebben felismerjük azt is, hogy kire van szükségünk. Ha megnyugtató és becsületes, odaadó társra vágysz, aki mellett az életed színes és biztonságos, akkor ne dőlj be a holmi olcsó és hatásvadász férfinak. 

Az a férfi, aki tisztában van magával és a vágyaival, önazonos és van önbizalma mégsem öntelt, aki nyugodt és nem hajszolja az élvezeteket az adni is mer neked. Szerelmet, szeretetet, biztonságot, hűséget...

Ha olcsó manipulációs eszközökhöz nyúlunk, ha csak eljátsszuk hogy tartásunk van és ravaszkodunk csupán, akkor az eredmény is olyan lesz. Ahogy megnyilvánulunk olyan lesz az életünk is. 



Mindannyian biztonságot adó és őszinte társra vágyunk, férfiak és nők egyaránt. Mégis miért olyan nehéz akkor odaadni magunkat? Miért játsszák el a férfiak a macsót, a lezser és minden nőt megkaphatok stílust, amikor valójában nem is ilyenek? Miért játsszák el a lányok a léha, könnyelmű vagy épp császárnőt, amikor megállapodni szeretnének és elmerülni a szeretetben?

Miért vagyunk mindig más szerepben, mint amiben lennünk kéne? Azért, mert  nem ismerjük eléggé magunkat, mert félünk és nem hisszük el, hogy manipuláció nélkül is megy. Ha elhiszed, hogy sokat érsz, ha nem függsz egy férfin vagy egy kapcsolaton és nem akarsz mindent egy lapra feltenni, akkor tudsz boldog is lenni. És ha boldog vagy, akkor felszabadult és könnyed. Akkor tudsz szeretetet adni és fogadni hazugságok nélkül.






 



2012. augusztus 9., csütörtök

Életed útja


Mindannyian kaptunk már fájdalmas csapásokat, amik sebeket hagytak. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy azokat vajon miért kaptuk? Ha az ok-okozat törvényét nézzük (karma), akkor nagy valószínűséggel mi is okot adtunk erre. Ha elhisszük, hogy rend van a világban és semmi sem történik hiába, akkor jó tudni azt is, hogy többnyire nem vagyunk teljesen ártatlanok.

Sajnos még a túlzott naivságra is azt kell mondanom, hogy hiba, hiszen bajba sodorhatod vele magad és másokat is. Akár a gyermekedet. Sok esetet látni, amikor egy nő puszta hiszékenységből rosszul dönt pl. egy férfi mellett és ezzel akár a gyermeke életét is kockáztathatja.


Mindenről tehetünk és közvetve vagy közvetlenül, de mi vonzottuk azt be. Sajnos azt szokták mondani, hogy a törvény ismeretének hiánya még nem ad mentességet a vétkedre. Hát igen, nehéz ezt olykor belátni és hajlamosak is vagyunk hárítani a vétket, pedig magunkat sokkal könnyebb megjavítani, mint másokat. A kritika - ha építő jellegű - nagyon fontos, de ezt elsősorban magunkkal jó kezdeni.

Mit rontottam el? Mit nem vettem észre vagy mit nem hallottam meg? Hol csúsztam el és mikor lett volna még jó fékezni?


Ilyen kérdések sokszor utólag hangzanak el, de ezeket meg lehet előzni. A mában érdemes élni. A MOST van, minden más nem létezik. Mi volt már nem számít és mi lesz azt nem tudjuk, de ami most van azt tudhatjuk és tehetünk is azért, hogy a jövő jobb legyen. 

Az a tudat, hogy rajtunk múlik, egyben könnyebbség és felelősség is. Ha felelősséget vállalunk a tetteinkért, döntéseinkért, figyelmetlenségünkért, akkor a felelőst kell csak számon kérned, azaz: önmagunkat. Mi tudunk jó és rossz döntéseket hozni és a fejlődésünkhöz bizony kellenek ezek a tapasztalatok. A fájdalom és a csalódás, az öröm egyaránt. 


Hogy mekkora kitérőt teszünk, milyen kanyarokat kell bevennünk, mikor fékezünk és mikor van az a pillanat, amikor gázt adunk azt nekünk kell megéreznünk. Finom szintű, apró de annál beszédesebb jelekből jobb, mint hatalmas fájdalommal járó jelekből. Mindig van segítség és ha felismered a hibát, akkor tudod orvosolni is azt. 

Vezess óvatosan, haladj biztosan a célod felé és élvezd az utazást, ami ebben a pillanatban is zajlik épp. 



  

2012. augusztus 6., hétfő

Szeret téged eléggé?


Sokfélék vagyunk és az igényeink is különbözőek. Mindenkinek más az ízlése és a vágyaink is éltérnek. Mégis vannak olyan azonosságok, amik szinte a legtöbb emberben benne rejlenek. A nők nagy része arra vágyik, hogy feleség legyen olyan férfi oldalán, aki megbecsüli, értékeli és boldoggá teszi őt.

Erre vágyunk mi olyan nagyon és ezt keressük olyan lázasan egészen addig, amíg meg nem találjuk. Igen, de mi van akkor, ha csak azt hisszük hogy megtaláltuk, ám mégsem. Azt hisszük, hogy a szeretett férfi meg fogja kérni a kezünket vagy ha már megkérte, azt nyilván komolyan is gondolja és az oltár elé vezet hamarosan.

Mi van, ha mindezt hiába várjuk? Mi lehet az oka annak, hogy nem történik meg a mesébe illő, hetedhét országra szóló lakodalom és mi csak reménykedünk és magunkban keressük a hibát. - Biztosan nem vagyok elég jó. Biztosan nem adok eleget. Lehet, hogy nem vagyok elég szép neki? Vagy rosszul csinálok valamit?


A férfi, aki éveken át nem vesz el feleségül, pedig ennek semmi akadálya nem lenne, az sajnos nem szeret eléggé. Ha tudja, látja rajtad mennyire szeretnéd és nem adja ezt meg neked, az a férfi sajnos csúnyán kihasznál és nem törődik azzal, hogy neked milyen igényeid vannak. Az a férfi, aki nem érzékeny egy nőre, aki nem ismeri a női természetet és csak magával törődik, nem szeret eléggé.

Fájdalmas ez a felismerés, de ha az életed úgy telik el, hogy nem vagy maradéktalanul elégedett a pároddal és az életeddel, akkor az még fájdalmasabb lesz. Nem szabad áltatnunk magunkat azzal, hogy kifogásokat keresve felmentjük őt a felelősség alól és magunkat háttérbe szorítva tűrünk. Az a férfi, aki szeret az megadja neked mindazt, amivel boldoggá tehet téged. Tudja és figyeli az igényeidet és időnként meg is kérdezi tőled: - Elégedett vagy velem? Nem érzel valamiben hiányosságot? Megfelelően szeretlek vagy valamire nem figyeltem eléggé oda?


Egy igazi férfi akkor tud megfelelően vezetni téged, ha követni is megtanult. Akkor tud elvárni tőled bármit is, ha ő is megadja azt, amit szeretnél. Akkor tud tiszteletet kivívni magának, ha ő is képes tisztelni téged. Akkor várhat el meleg otthoni hangulatot, ha ő megteremti a feltételeket hozzá.

A harmónia elengedhetetlen a boldog élethez és egy kapcsolathoz, ezt pedig kettőtöknek kell megteremtenetek a közös életetek alatt. Mindennek jelentősége van és nem szabad azt hinnünk, hogy el kell fogadnunk méltatlan helyzeteket. Annyit érsz, amennyit gondolsz magadról és ha ez nem elegendő, akkor épp itt az ideje, hogy kicsit szeresd magad jobban.




2012. augusztus 4., szombat

Érzékszerveink hangolása


Fontos az életbe az ismeretek bővítése és a képesítés. Igaz ez a párkapcsolatra is. Hogyan gondolhatjuk azt, hogy megfelelő minta, neveltetés, képzés hiányában képesek leszünk a naivitásunk és az illúziónkon túllátni? Hogy lehetnénk képesek jó döntéseket hozni önismeret és emberismeret nélkül? Hogyan tehetünk erre szert? Mit kell tennem, hogy kevésbé legyek átverhető, megvezethető és ne érezzem magam évek múltán kihasznált és eldobott tárgynak?

A családunk jó esetben nagyon szépen megtaníthatja nekünk mi az a fő vonal, erkölcs és morál, amin menni érdemes. Megtanítják a szüleink, hogy milyen a helyes férfi magatartás és hogyan kell egy nőnek viselkednie, hogy vonzó legyen. Na igen, ez lenne az ideális, de sajnos nem sok ilyen mintát láttam eddig. Így aztán magunkra utalva kell megszereznünk a tudást ehhez.


Csodás könyvek segíthetnek ebben, olyan példamutató emberek, akik az életükkel példázzák nekünk a helyes viselkedést. Nem árt ilyen emberek társaságát keresni, akik szépen élnek és amit mi is szeretnénk követni. Önismereti foglalkozások és a mély elmerülés önmagunk vágyaiban, annak helyességében és kontrollálásában.

Legtöbbünk problémája leginkább a szenvedély megélése és a vágyak kergetésében rejlik. - Szeretni csak szenvedélyesen érdemes, különben mit ér? Ha nem őrülök meg a szerelemtől, akkor már nem is érdemes folytatnom. Belebolondulok az érzésbe és annyira fontos nekem ő, hogy nélküle semmi vagyok. Ő van és semmi más.

Ilyen és hasonló mondatokat szoktam hallani és én tudom, hogy ebből bizony csalódás lesz. Az őrjítő szerelem vajon pozitív érzés? Ki akar megőrülni? - Annyira belebolondultam abba a férfiba! Vajon olyan jelző ez, ami kellemes és élhető érzéseket ad? Ki akar megbolondulni?


A csendes, de tartalmas, mély és őszinte szeretet fontosabb, mint a szenvedélyes, de pillanatnyi örömet adó kábulat. Ha megtanuljuk látni és érezni a szenvedély és a nyugodt, tudatos és harmonikus érzés közötti különbséget, akkor van esélyünk a bensőséges és tartalmas párkapcsolatra. Ha megtanuljuk kezelni az érzéseinket és kontroll alatt tartani a szenvedélyességünket, akkor nem érhet akkora csalódás minket. Ha nem csak rózsaszín szemüveg létezik számunkra, hanem az éles látásunkat elősegítő szemüveg, akkor nem lesz baj.

Amíg nem vagyunk tisztában a fogalmakkal, a nemünk és a másik nem sajátosságaival, addig tévesek lehetnek a döntéseink is. Figyeljünk az apró jelekre, halljuk meg a leghalkabb, de beszédes szavakat és legyünk nagyon érzékenyek a külvilágra. Ott van minden információ, amit tudnunk kell és aminek a birtokában sokkal elégedettebbek lehetünk az életünkkel.  




2012. augusztus 1., szerda

Életminőség


Szereted a párod és ő is szeret téged? Minden olyan, amilyennek elképzelted? Elégedett vagy és őszinte? Tervezed vele a jövődet és hozzákötnéd az életed? Akkor nincs ok aggodalomra és szomorkodásra, mert a nőiességedet meg fogod tudni élni a maga teljességében. 

Nekünk nőknek fontos a stabilitás és az, hogy a társunkra fel tudjunk nézni. Tudjon minket vezetni és az út, amerre visz az a legmegfelelőbb legyen mindkettőnknek. Értékes és fejlődőképes a kapcsolatunk, mert tudjuk az életünk célját és ismerjük az odaadó és olykor önfeláldozó szeretet érzését.

Azonban egyszer csak történik valami. Az elméd mindenféle félrevezető információt adagol neked és teljesen össze akar zavarni. - Több szenvedély kéne, milyen vonzó az a másik férfi, kéne egy kis kalandos élmény és talán még nem is akarok igazán családot. Bár azt hittem, de mégsem? Jönnek a zavaros gondolatok, amik csak arra jók, hogy rossz döntésekre sarkaljanak. 

A hűség és az erényesség, döntés kérdése. Nincs az a csábos tekintet és mosoly, kecsegtető kaland, ami felülírná az erkölcsösséget, ami a társadhoz köt. Mindig lehetnek csábítások és lesznek tesztek, amik próbára tesznek minket. Mennyire vagyunk állhatatosak és mennyire gondoljuk komolyan a tudatos életvezetést.


Ha tudatosak vagyunk, akkor tudjuk irányítani az életünket. Persze senki sem mondta, hogy ez mindig könnyű lesz, de az eredmény olyan gyümölcsöző, hogy megéri. Miért kockáztatnánk a szép és harmonikus életünket holmi vonzó, de tartalmatlan és átmeneti szenvedélyes kalanddal? Azonban ne vessük el azt sem, hogy esetleg nem vagyunk elégedettek minden szempontból. Hiányérzetünk van vagy épp kezd laposodni a kapcsolat és ha ez így folytatódik az unalom lesz a társad.

A beszélgetés építő és ha hiányérzetünk van merjünk kérni. Nem szabad azt hinnünk, hogy a párunk mindent ki kell hogy találjon, ami nekünk fontos. Mondjuk el, utaljunk arra, hogy bizonyos dolgokat másképp szeretnénk. Amikor csupán az elme csap be minket és vinne rossz útra, meg kell próbálni uralni és legyőzni. Azonban, ha tényleges problémánk van a társunkkal, akkor - akármilyen kínos is - a legjobb, ha beszélünk róla.

A hűség a legnagyobb kaland és érdemes ebben elmerülni. Sokkal inkább, mint a mélybe húzó örvényben. Döntünk majd elkötelezzük magunkat valaki mellett és ezt jó komolyan is venni, mert nagyot csalódhatunk önmagunkban ellenkező esetben. Ne okozz magadnak csalódást és akkor más sem fog benned csalódni.

Az életed olyan minőségű lesz, amilyen az igényed, amilyenné képes vagy tenni. Sokkal többre vagyunk képesek azonban, mint azt gondolnánk magunkról vagy mint amit elhitettek velünk.