2012. március 7., szerda

Csalódás

 

Ha visszagondolok eddigi életemre és felteszem a kérdést magamnak: - Kiben csalódtam a legnagyobbat? Ki volt az, aki cserbenhagyott és lemondott rólam? Persze, hogy én magam!

Saját magunkat csapjuk be. Hitegetjük, áltatjuk valami felmentő magyarázattal önmagunkat és mentségeket keresünk, kibúvót a tetteinkre. Az a baj, hogy nem ismerjük magunkat és nem is nagyon hagyunk időt erre, mert türelmetlenek vagyunk többnyire, pedig nem lehet megúszni. Miért ne tegyük meg önszántunkból?

Túlbecsüljük ill. lebecsüljük magunkat, azt képzeljük hogy képesek vagyunk rá és jár nekünk. Azt hisszük, hogy nem jár nekünk és meg se próbáljuk...



Mindenfélét hiszünk magunkról csak épp azt nem, ami a valóság. Én magamban csalódtam párszor, amikor nem kezeltem magam megfelelően és emiatt mások sem. Ha kishitű vagy és félsz, akkor ez a gyengeség elhatalmasodik rajtad és teljesen le fog bénítani. Nem léped meg, amit nyilvánvalóan meg kell tenned és csak kényszer hatására fogod, de az mindig fájóbb. Na és persze van olyan helyzet, amikor többet képzelünk magunkról és nem tudunk leállni, pedig már minden jel arra mutat, hogy nem a te utad. A 'nem adjuk fel könnyen' és a 'végletekig kitartunk a nyilvánvaló értelmetlen küzdelemben' között van különbség.

Félünk a haláltól, valaki elvesztésétől, a szegénységtől, a szenvedéstől. Szeretnénk ezer biztosítékot arra, hogy minden mindig jó lesz, nem lesz baj. Nem ígérheti neked ezt senki, de azt igen, hogy ha elég kitartó vagy és önazonos, akkor eredményes is leszel. Nem érdemes gazdagságra vágyni, vagyonra és boldogságra, mert mindez lesz, ha Isten akarja.

Mégis mi az, amit nekünk tennünk kell? Önzetlennek, melegszívűnek, őszintének és korrektnek kell lennünk. Semmi más dolgunk nincs, mint tisztességesnek lenni másokhoz, magunkhoz és az eredmény biztosan nem marad el. 



Ha önző vagy és az egód az eget veri, akkor biztosan lehet tudni, hogy előbb-utóbb csalódni fogsz, mert nem te vagy a világ közepe. Ha anyagias vagy és nem szeretsz adni, később te sem fogsz kapni senkitől és magányos leszel, mert nem szeret majd senki. Viszont, ha szeretet és jó szándék van a szívedben, hiteles vagy és tiszta gondolatokkal teli, akkor ajándék is lesz érte. Az pedig a saját utad megélése és az abban való kiteljesedés.

Amit adsz azt fogod kapni és ha nem szeretnél csalódni magadban, akkor mindig minden helyzetben állj meg és tedd fel a kérdést: - Őszintén akarom? Valóban ez az, ami boldoggá tesz? Ismerem én magam, hogy mi jó nekem? 




Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa.

-                       Hermes Trismegistos 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése