2012. szeptember 24., hétfő

Ön-ismeret-Ő-ismeret


Sokat írtam már a hűségről, de talán még mindig nem eleget. A legsarkalatosabb és legkényesebb kérdés mindig a hűség és a bizalom. A bizalom, ami két ember között stabilnak és erősnek kell hogy legyen, különben nincs egy nyugodt percünk sem. 

Ha nem bízunk, ha félünk és arra meditálunk folyamatosan, hogy minket épp most talán megcsalnak vagy megaláznak, akkor az életünk teher lesz és nem egy boldog lét. Kiben tudunk megbízni és mik azok a jelek, amikre figyelni jó, mert a csalódástól megvédhet minket?

Először is magunkkal kell őszintének lennünk: elég állhatatosak vagyunk-e? Eléggé akarom-e ezt a kapcsolatot és képes leszek-e csak erre fókuszálni és nem pedig mindig egy szebb és érdekesebb után nézni, ami izgalmasabbnak ígérkezik? Tudok-e mindig kitartóan küzdeni akkor is, amikor nem könnyű és nehézség van? Szeretem-e annyira a párom, hogy kitartsak mellette és támogassam akkor is, amikor az nekem nehéz? Tudok-e áldozatot hozni érte? Lemondani a számomra fontos dologról, ha szükséges?



A másik lépés pedig a választás. Tudom-e, hogy mik azok a jelek, amik mutatják, hogy nem épp az állhatatosság a párom erőssége? Talán soha nem volt hűtlen eddig, de a munkájában és az élet minden területén látszik, hogy nem elég kitartó és küzdő. Hamar feladja és az önbizalma sérült, ezért az önelfogadás nehézség számára. Fel tudja-e dolgozni a kudarcokat és ha bajban leszek vajon támogat-e majd vagy pedig a könnyebb utat választja és elhagy?


Egy férfi, ha szeret egy nőt, akkor mellette van és minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy elégedetté tegye a párját. Elmondja, ha  bántja valami és tud erélyes lenni, ha arra van szükség. Igazságos és nem csupán önző módon csak a saját érdekeit nézi.

Egy nő, ha alkalmas az erényes női szerepre, akkor simulékony és a harmóniára törekvő. Nem akar feltétlenül irányítani és dominálni, nem hisztis a végletekig (csak picit, az nem árt) és nem kacér más férfiak társaságában. Ügyel arra, hogy olyan hangulatot teremtsen, amiben a párja elégedett és boldog.


Ez az ideális és ha most ez nehéznek is tűnik, mégis azt gondolom erre érdemes törekednünk mindannyiunknak, hogy elégedettség és boldogság járja át a lelkünket. Cseréljük le a szomorúságot és a kétségeket és helyette kapjon szerepet a bizalom és mély szeretet, ami összetart.




 

2012. szeptember 18., kedd

Örömmel


Észrevetted már, hogy néha milyen telhetetlen vagy? Alig, hogy elértél egy áhított célt, máris többet és még többet szeretnél. Persze ez valójában még nem lenne baj, hiszen így haladunk szépen és megyünk előre a fejlődés útján azáltal, hogy egyre törekvőbbek vagyunk. Azonban nem árt megállni néha. Itt lenni a jelenben és örülni!

Egyszerűen csak örülnünk kell annak, amit megtanultunk, elértünk vagy épp megfejlődtünk. Örülni kell a munkának és a párodnak, örülni kell az életednek és a vele járó jónak vagy épp kevésbé jónak. Ha nem tudunk örülni, akkor hogyan tudnánk boldogok lenni? Mikor jön el a pillanat, amikor hálát rebegsz és meghajolsz Isten és magad előtt is?

Vágyunk egy párra, egy férje és feleségre. Sok pénzre és sikerre. Megmozgatunk mindent ezekért, erőt és időt nem kímélve hajszoljuk a vágyainkat, de mi történik amikor ott van? Vajon értékeled eléggé? Szereted és kimutatod a társad felé az örömödet? Hálás vagy Istennek, hogy adott képességet mindehhez?



Sajnos azt kell hogy mondjam, sokan nem értékelik és nem becsülik meg mindazt, amit elértek vagy kaptak. A hála épp olyan fontos, mint a célért való küzdelem. Hála és köszönet, elidőzés a szeretet mélységében és nem mindig csak előre tekintve élni az életünket, hanem a jelen mámorában is megállni kicsit. 


Itt és most is örülhetünk. Mindig van minek örülni, csak meg kell találnunk a szépséget az eseményekben. Olyan sok el nem csókolt csók van benned. Olyan sok ki nem mondott szó és olyan sok ölelést kell még adnod. Tedd meg és meglátod mennyivel emelkedettebben fogod magad érezni.

Az életed épp olyan örömteli, amilyennek te szeretnéd. Légy hálás és örülj önfeledten az életednek akár MOST is!




2012. szeptember 10., hétfő

Repülj tovább


Milyen könnyű azt mondani valakinek, hogy légy önmagad, szeresd magad, fogadd el magad vagy épp változz meg. Igen, de hogyan kéne ezt elkezdenem? Hogy tudnám mégis megszeretni magam, mikor annyira sok a hibám? Változni meg végképp nagyon nehéz. Hogyan kezdjek neki?

Az első lépés mindig az, hogy megnézzük milyen helyzetben vagyunk és ott mik a problémáink. Mi az, ami nehézséget okoz nekem vagy épp a környezetemnek? A tükörkép hiteles, amit a sors tart elénk bár hajlamosak vagyunk nem észrevenni. Bár az tény, hogy olykor szándékosan torz és nagyít, de épp azért, hogy észrevegyük végre azt, ami kell a változásunkhoz. 

Mindannyiunknak vannak jó és kevésbé jó jellemvonásai. A karakterünk sajátos és egyéni, ezért mindenkinek magának kell rájönnie milyen is ő valójában. Persze ezt segítséggel sokkal könnyebb, mert nem mindig látjuk magunkat hitelesen. 


Mindaz, aminek áldozatainak érezzük magunkat leginkább áldás, mert ezek az események tanítanak bennünket a jobb és nemesebb viselkedésre, a karakterünk csiszálgatására. A negatív események bár tényleg néha nehezen megoldhatóak, de a feladatot többnyire mi kérjük, így aztán meg is tudjuk azt oldani. Ha pedig megoldottuk, akkor fejlődtünk is egy kicsit és máris elégedettebbek lehetünk magunkkal.

Az elfogadás önmagunkkal kezdődik. Elfogadom és felismerem a hibáimat és tudom, hogy milyen vagyok, de azt is hogy milyen szeretnék lenni. A cél mindig a jobb és jobb énünk kibontása, lefejtése a felszín alól. Tudom, hogy nehéz beismerni és jobb mindig mást hibáztatni, de ezzel csak hátráltatjuk magunkat és a leckét úgy is meg kell egyszer oldani. Akkor miért ne tennénk meg minél előbb?

Bármi is történik velünk, annak van üzenet felénk és nem hiába és feleslegesen éltük azt meg. Nem vagyunk ártatlanok, de túlzásba sem szabad vinni az önostorozást. Szép lassan egyre közelebb kerülünk majd afelé, amilyenek lenni szeretnénk és magunk mögött hagyjuk az elavult és levetett énünket.

Ehhez kell türelem és fegyelem, őszinteség és kitartás. Kell szeretet és hit, hogy minden jól van úgy ahogy van, de ha másképp szeretnénk, akkor tegyünk ellene. Lépjünk magunk felé, tegyük félre a magunk állította akadályokat és legyünk elégedettek az életünkkel. Meg tudod csinálni te is, mert van erőd és hited, na meg igényed a változásra. Szárnyalj életed eseményein keresztül és ne gondold soha, hogy nem tudsz repülni csak mert épp elfáradtál. Pihenj meg kicsit, de repülj tovább...




2012. szeptember 5., szerda

Benned van


Ha most azt kérdezné tőlem valaki, hogy elégedett vagyok-e az életemmel vagy magammal azt mondanám, hogy részben igen, de van még mit tanulnom és csiszolnom magamon. Az elégedettség egyben olykor maga után von némi gőgöt is. - Megcsináltam! Ügyes vagyok és nagyszerű!

Sok mindenre képesek vagyunk és sok mindent meg tudunk csinálni. Ez remek és örülhetünk neki. A siker, a pozitív visszajelzések inspirálnak és motiválnak minket, de vigyáznunk kell, hogy ne vegyük annyira komolyan magunkat és ezt az anyagi világot. Ne azonosuljunk a szerepeinkkel, mert hisz minden mulandó. Olykor szembesülünk azzal, hogy nincs minden felett hatalmunk és nem tudunk mindent elérni, amit szeretnénk. Lehet, hogy nagyon akarjuk és teszünk is érte némi erőfeszítést, de nem kaphatunk meg mindent.


A tévedéseinket és a hibáinkat is nagyon lehet szeretni, mert segítenek a tovább fejlődésben. A bakik és az eltévelyedések nagyon sok hasznos információt hordoznak és csöppet sem szabad bánni, ha néha fáj az élet. Fáj és fájni is fog olykor, mert ilyen ez a világ. Néha betegek vagyunk, olykor fejbe bekólint a sors, hibázunk és megbántunk másokat, ostorozzuk magunkat...Azonban érdemes haladni és felismerni, megtanulni a leckét, mert csak így tudunk fejlődni.

Ha képesek vagyunk néha elengedni azt, ami egyébként sem a miénk és belátni a hibáinkat, akkor van esély a tökéletesedésre. Haladunk mindannyian a belső útkeresésben ki lassabban ki gyorsabban. Mindannyian boldogságra születtünk és képesek vagyunk arra, hogy azzá tegyünk másokat és magunkat is csak talán elfelejtettük, hogyan kell azt. Boldoggá csak akkor tehetsz valakit, ha te magad is boldog vagy.



Emlékeztesd magad minden nap arra, hogy a boldogság ott van benned. Nem kívül, nem másban és nem az anyagi világ apróságaiban, hanem benned: a lelkedben.