2012. március 6., kedd

Engedd, ha menni akar


Könyörögtél már azért, hogy szeressenek? Hagytak már el, amikor te még égtél a szerelem tüzében? Érezted azt, hogy bármi áron, de vele akarsz maradni és nem érdekel, hogy ő már nem? Egy részlet a Keserű méz című filmből: - "Aki a pokolban akar élni, éljen ott!"

Aki menni akar, menjen. Mit tehetsz mást, mint hogy nagyvonalúan elengeded. Hiszen ha nincs szeretet a szívében feléd már és nem tudja a közelséged élvezni, akkor jobb külön. A szeretetet nem lehet követelni és kizsarolni, nem lehet elvárni. 

Vannak plátói szerelmek, melyek soha sem teljesednek be és ezt a helyén kell kezelni. Vannak elmúlt szerelmek és azokat is el kell tudni fogadnunk. És vannak soha el nem múló szerelmek, amiket én egyszerűen mély szeretetnek hívok. Mély, mint az óceán és soha nem tudsz eleget úszni benne, mert mindig lesz még felfedezni való a számotokra.



Talán érezted már azt is, amikor te hagytál el valakit, aki még rajongott érted és vágyakozással volt teli a lelke feléd. Mindent megtett volna érte, hogy szeresd, de hiába. 

Amikor valaki a szeretet koldusává válik az sajnos szánalmassá és sebezhetővé teszi. Nehéz és hosszú idő telhet el szomorúsággal, de fel kell tudni dolgozni, hogy valaki nem akar már veled lenni és azt az embert el kell engedned.

Ragaszkodni valakihez, aki már szeretne megszabadulni tőlünk butaság. Persze az érzést nem lehet percek alatt eltüntetni a lelkünkből, de nem is szabad dédelgetni azt. Olyan ember mellett lehetünk boldogok, akivel harmóniában vagyunk, aki olyan szeretetet ad nekünk, amiben lubickolunk és életre kelt bennünk minden szépségre való hajlamot. 

Engedjük szabadon a saját és a másik lelkét is, hadd szárnyaljon és legyen boldog úgy, ahogy az neki a legjobb. 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése