2014. december 15., hétfő

Csillogó szemek


Közeledik az egyik legszebb ünnep...legalábbis én így gondolok a Karácsonyra. Szeretem az illatokat, a csillogást, a színeket, az apró kellékeit és a nagyobb kellékeit is. Az ízeit, a sok együtt töltött napokat és a békét, ami átlengi.

Egy formás, szép fácskát feldíszíteni nagy öröm, mert még szebb lesz és hívogató, hogy alatta ücsörögjön az ember. Vonzó és melegséget adó a fénye és a díszekben tükröződő arcok látványa. Boldogság...




Nem számít milyen kellékek állnak a rendelkezésedre, nem számít mennyi pénz van rá, hiszen nem ezen múlik. Amin igazán múlik az a lelki békéd. A lelked fogja beragyogni a szobát, ad ízt az ételnek, ad tartalmat a napoknak, ad értelmet az ünnepnek.


Nem lehet eljátszani és úgy tenni mint ha...nem lehet félig, kis gőzzel odatenni magunkat és nem is érdemes, mert nem az lesz a hangulat.


Tudom, hogy becsapjuk néha magunkat és Karácsonykor eljátszuk a "boldog életünk van" epizódot, utána pedig ki tudja kinek merre visz az útja. Vajon érdemes?




A Kárácsony pont olyan nap, mint a többi csak épp több kellék áll a rendelkezésünkre, hogy kimutassuk a szeretetet, ami bennünk van. Szeretem a Kárácsonyt, de szeretem az összes többi napot is, ami előtte és utána következik. Szeretem, mert egy lehetőség mindegyik, hogy változzak, fejlődjek, kimutassam a páromnak, hogy mennyire fontos.


Szeresd meg magad, szeresd az életedet akár milyen is, szeresd a nehézséget, ami fejlődést hoz és szeresd a lehetőségeidet, ami előtted áll. Minden nap egy ajándék, ami tartogat számunkra valamit csak észre kell venni benne a lehetőségeket.




Ha hangulatba hozzuk magunkat az életünk minden napján, akkor minden nap boldogok lehetünk. Teremtsünk harmóniát a bennünk lévő szeretetből, fűzéreket az ölelésünkből, fényt a szemünk csillogásával és adjunk annyit, amennyit csak képesek vagyunk adni...








2014. december 5., péntek

Boldog út




Annyira szeretnék boldog lenni! Vágyom én is a boldogságra! 

Akkor légy boldog! Légy boldog most, ma és holnap és mindig az életed során!

Ha ez ilyen egyszerű lenne - hallom már most a választ. Ez ilyen egyszerű. A boldogság nem egy elérhetetlen dolog, nem egy feltételekhez kötött érzés és pillanatnyi állapot. A boldogság egy életérzés. Egy kegyelmi állapot, amit csak Te, mi tudunk létrehozni, megteremteni és megtartani. 

Nem függ pénztől, nem függ csupán a párodtól, nincs semmilyen feltétele annak, hogy ezt érezd. Érezd magad CSAK ÚGY boldognak. Azért, mert élsz és azért, mert abban a helyzetben vagy, amiben épp vagy. Ott ahol vagy és azokkal az emberekkel, akikkel épp a sorsod köt.




Bármikor és bármiért lehetsz hálás az életedben még akkor is, ha azt érzed semmi jó nincs benne. Nézd meg jobban! Nézz magadra távolabbról és látni fogod mennyi jó van benne csak más látásmóddal próbáltad tekinteni. 


Mi teremtettük meg az életünket olyannak amilyen és ebben az a jó, hogy mi is tudunk rajta változtatni. Van szabad akaratunk, van intelligenciánk és ha van hitünk, akkor sikerülhet a sorsunkat jobbá tennünk. 


Hozzuk magunkat jobb sorsba és miközben ezt tesszük érezzük magunkat szerencsésnek és boldognak, hogy képesek vagyunk változtatni. Legyen akármilyen apró lépés is, amit teszünk értékeljük, mert a további lépéseket is nekünk kell megtennünk és képesek is leszünk rá.


Lehet, hogy sok a nehézség és a megpróbáltatás. Igazságtalannak érzed, ami veled történik. Lehet, hogy azt érzed, te nem ezt érdemled.


Lehet, hogy képtelennek érzed magad a változtatásra, de hidd el minden csak érted történik. Azért, hogy fejlődj, lépj, változtass, bővítsd ki a szemléletedet és a személyiséged építgesd. 




Ki mondta, hogy akkor leszünk boldogok, ha mindent megkapunk, amit szeretnénk? Egyáltalán tudjuk mi, hogy valójában mit szeretnénk?


Ki mondta, hogy közben nem lehetünk boldogok? Maga az út talán nem öröm, amikor nyaralni megyünk csak az ottlét? Készülni, tervezni, csomagolni, utazni, élményeket gyűjteni, tapasztalni és megérkezni? Ott lenni és pihenni, kalandozni és feltöltődni?...Talán ez nem öröm?


Legyen maga az út boldogságos és ne csak a cél elérése hozza meg a várva várt BOLDOGSÁGOT.









2014. november 13., csütörtök

Légy a mindenem és leszek a mindened


Sokszor mondjuk, hogy a férjem vagy a társam a mindenem. Ő az én mindenem!

Mit is kéne, hogy jelentsen ez? Nem csak azt, hogy fontos és szerelmes vagyok belé valamint nem csak azt, hogy végre találtam valakit akivel könnyebb lesz az életem. 


Azt kéne, hogy jelentse, hogy ő a szerelmed, barátod, játszó pajtásod, cinkosod, legjobb bizalmasod, gyóntatód...mindened.


Azonban sokszor sajnos ellenfelek a párok. Játszmák eszközei, macska-egér harcokat vívó ellenséges emberek, akik bár vágynak valami másra, de az egójuk ezt nem engedi. Félelem attól, hogy becsapnak, kiszolgáltatott leszek és ne hogy kiderüljön, hogy mennyire szeretem. Ezért inkább a kemény szív mellett teszik le a voksukat sokan.




Nem sírok, nem mondom el mi a bajom találja ki ő. Ha szeret kitalálja! - szokták sokan mindani. Azonban elmondani, feldogozni közösen a problémát sokkal könnyebb. Sírni együtt, ha kell sokkal felszabadítóbb, mint egyedül, amikor senki sem lát. Nevetni együtt könnyedséget hoz az életetekbe, ahogy az önfeledt játék is, amikor újra gyerekek lehetünk akár 100 évesen is.


Oldani a feszültséget és nem gerjeszteni, nevetni önmagunkon és csak annyira komolyan venni magunkat, amennyire tényleg szükséges. Célravezetőbb a dacnál, sértődésnél mindez. Az egót le lehet győzni és az elménket kordában lehet tartani, bár azt senki nem mondja, hogy könnyű.


Nehéz ez néha és érteni kell, hogy hibázhatunk is, de legyen bennünk késztetés arra, hogy a megoldáson legyünk ne pedig a befeszülést erősítsük. Ott törsz el a legkönnyebben, ahol a legkeményebbnek hiszed magad.


Oldódni a másikban, oldani a társunkat szeretettel és kellő türelemmel vezet oda, hogy azt mondhassuk Ő A MINDENEM, mert bár fontos vagyok, de ő legalább olyan fontos nekem.


Közös a bánat és az öröm és nincs mitől félni, ha őszinték vagyunk és a szándékaink tiszták, mint a reggeli harmat.






2014. november 12., szerda

Élet-kép-es


A párkapcsolat olyan, mint egy tükör. Tükör, amiben megláthatod magad, azt ahol épp tartasz.

Talán nem tetszik, amit látsz, de hidd el az is te vagy hiszen hogyan kerülhettél volna másképp abba helyzetbe? Döntéseket hozunk és annak vannak következményei. Tartunk valahol a fejlődéseink útján és ahhoz megfelelő emberek, lehetőségek és körülmények párosulnak. 


Olyan, mint a puzzle. Nem tudna becsatlakozni olyan ember hozzád, akihez semmi közöd nincs, ha nem lenné befogadó rá. Mi választunk, mi döntünk és mi vagyunk azok, akik adott esetben tűrünk pedig már rég nem kéne.


Ha az a darabka puzzle nem odavaló, akkor vajon miért erölteted? Ha nem adja ki a harmónokus és teljes képet, akkor miért kéne azt torzként is eltűrni?


Csináljuk jól! Legyen az életünk egy tökéletes puzzle, amiben minden apró részlet a helyén van.
Álmodd meg az életed és tervezgesd, hogy szeretnéd megvalósítani. Figyelj az apró részletekre is és ne kerülje el semmi a figyelmed, hiszen tényleg az apróságokban rejlenek a fontos információk.

Légy körültekintő és alapos, hogy ne lehessen eltéríteni az adott képtől, amit megálmodtál magadnak.  Létezik olyan ember, akit szeretnél, de neked is jobbá kell hozzá válnod. Mindig lehet hova fejlődni és mindig lehet tökéletesebben csinálni. 


Ha ismered magad, ha tanultál a múltban elkövetett hibáidból, akkor könnyebben fogod megtalálni a hozzád illő társat is, aki megbecsül és értékesnek fog tartani téged, ahogy te is őt.


Váltsd valóra az álmaidat.










2014. szeptember 29., hétfő

Szeretet


Nem elég, ha megtaláltad a megfelelő embert, meg is kell tudni tartani. Nem elég megtartani, de el is kell tudni engedni, ha azt kívánja az élet. 

Nem elég szeretni, ki is kell tudni mutatni. Nem elég kimutatni, hanem azt a másik igénye szerint kell kimutatni. 

Minden nap lehetőséged van tanulni, figyelni hogyan tudnád méginkább boldoggá tenni. Ha majd megérzed, hogy fontosabb az adás öröme, az odaadás, akkor leszel elégedett igazán az életeddel. Azzal az élettel, amit Te teremtettél magad körül.

Olyan keménynek akarunk látszani, sebezhetetlennek. Minket nem lehet zavarba hozni, nem lehet megbántani, mert inkább én bántsak meg mást csak magam kíméljem…Ismerős?


Ha nagyon egósak vagyunk, akkor meggátoljuk magunkat a fejlődéstől. Ha nekünk nem lehet megmondani, kritikával illetni, akkor hogyan fogjuk tudni, hogy tévúton járunk? Miért olyan kellemetlen beismernünk, hogy tévedtünk, hibáztunk, bocsánat? 

Azért, mert félünk, hogy kiderül mi is csak gyarlóak vagyunk és akkor hogyan fogunk irányítani. Irányítani magunkat kell elsősorban és nem mást. Ha mindenki csak annyira uralkodna magán, mint másokon, akkor sokkal szebb lenne a világ.

Neveljük magunkat, legyünk alázatosabbak és megbocsátóbbak a társunkkal szemben, tiszteletteljesebbek és szerényebbek. Ha ez sikerül, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy jó úton járunk, amiről letérni lehet, de nem érdemes.







2014. szeptember 17., szerda

Ha a nő boldog nincs gondod

Mi a legfontosabb feltétele annak, hogy sikeres és igazán boldog párkapcsolatod, házasságod legyen? 


Először egy példával kezdeném. Ahhoz, hogy képes legyél az új autóddal közlekedni szükséges hozzá az autó, a tudás, amivel elvezeted az autót és út. Ezek a legfontosabb dolgok ahhoz, hogy eljuss oda ahova szeretnél.

A párkapcsolatra vonatkoztatva szükséges két ember, akik ismerik egymást és tudják mit szeretnének, merre akarnak haladni, hova szeretnének eljutni. Fontos, hogy ismerd a másik nem természetét. Tudnunk kell, hogy milyen egy férfi és milyen valójában a női természet. Ha mindezt nem tudjuk, akkor nem tudunk kapcsolatba lépni vele megfelelően. Hiszen, ha nem ismered nem tudod elfogadni, szeretni, kezelni. 

Ha nem ismered az autó mechanikáját, ha nem tudod hogyan kell beindítani, kivédeni a karambolt, ha nem figyelsz sok apró részletre baj lehet belőle. Épp így kell figyelni a társadra is tudva azt, hogy nem vagyunk egyformák nők és férfiak, hanem megvannak a sajátosságaink és ennek tudatában már sokkal könnyebb lesz.

Mi nők a hangulatra vagyunk érzékenyek és a biztonságra. Épp ezért fontos, hogy nem mindegy hogyan közöl velünk egy férfi valamit. Követjük őt szívesen, de tudnunk, éreznünk kell, hogy szeretettel teszi és tisztelettel. Számunkra a hangulat, az élmény az, ami fontos. Ha ezt érezzük, akkor jó társat választottunk és  közöttünk teljes lesz az összhang. 

A szlogenem: Ha a nő boldog nincs gondod!

Egy férfi számára viszont fontos az elfogadás, elismerés, elégedettség. Ha mindezt nem kapja meg, frusztrált lesz és nem fogja érezni, hogy mindaz, amit tesz elégedettséget okoz a nő számára. Ha viszont megkapja jó lesz a hangulat és elégedett lesz ő is.  

Tisztelettel kell egymás felé fordulnunk, mert ha azt kapjuk azt is adjuk. Tedd boldoggá a párodat természete szerint ne pedig saját elképzelésed alapján.




2014. szeptember 12., péntek

Vágyak, álmok, valóság...



Semmi sem történik véletlenül, ezt már értjük. Azt is tudjuk, hogy tükörképünk az, ami körülöttünk zajlik. Torz tükör olykor, de az. Megláthatjuk benne saját magunk hibáit, nagyságunkat vagy épp hiányosságunkat is. 

Az azonban, hogy milyen motivációval fogunk hozzá a kapcsolatainkhoz már nagyon meghatározó. Sok esetben hallom, hogy “sürget az idő” , “ketyeg a biológiai órám”…Sorolhatnám még az elszólásainkat és persze ennek a sürgető spirálnak a csapdájából nehéz kikerülni.

Igen, értem én, hogy az idő telik és egy nő életében nem mindegy mikor szül gyermeket, mikor vezetik oltár elé… de milyen áron? Kinek szülünk gyermeket, ki vezet az oltár elé minket? Az talán mindegy? Mert, ha igen, akkor azt is kapjuk. Valamilyet.

Ha mindennél fontosabb a gyerek, bármi áron, akkor hajlamosak vagyunk csak arra koncentrálni és a férfit valójában csak eszköznek tekintjük, aki teljesíti vágyainkat. Viszont mi van, ha ezt tudja, érzi és egy idő után ő is csak eszköznek tekint minket arra, hogy teljesítsük az ő vágyait, ami nem biztos, hogy nekünk tetszeni fog. Talán más vágyaink vannak, mint az övé.

Ha csupán az anyagi motiváció az, ami minket hajt a házasság felé, ha a szülőktől való menekülés és egyáltalán bárkitől való menekülés, akkor könnyű megjósolni, hogy mi lesz a kimenetele a kapcsolatnak. 


Tudatosan, de nem kihagyva a szív, a lélek hangját. Az elménk becsap, hajt és űz olyan irányba, ami nem biztos, hogy valójában a vágyunk és az utunk. Mindannyian szerető és harmónikus családra, társra, életre vágyunk ezt azonban nem nyerjük, nem a lottón sorsolják ki, hanem mi teremtjük meg magunknak.

Csakis Te tudod megváltoztatni önmagadat - persze segítséggel - és csakis Te vagy az, aki tehet ezért minden nap. Minden nap lehet teremteni egy újabb lehetőséget a jobb életre. Őszintén, kedvesen, szeretettel telin és odaadással.

Odaadni magunkat annak, aki valóban arra érdemes. Aki értékes és értékel, aki szeret és ezt képes is kimutatni. Aki adni akar és képes is adni neked, amire épp szükséged van. Aki megbízható és stabil, aki társad és nem az ellenséged. Aki támogat és felemel és nem pedig a földbe döngöl. 

Ilyen embernek érdemes odaadnod magad, esküt tenni és gyermeket szülni, mert mindez egy életre szól és épp ezért nem játék. Nem az elménk irányít minket, hanem mi irányítjuk azt, még ha olykor valóban nagyon nehéz is. 

Vedd át az irányítást és ne hátráltasd magad saját álmaid elérésében!




2014. augusztus 25., hétfő

Hullámzás


Amikor nézzük a gyönyörű és nyugodt vizet, ami annyira harmonikus és megnyugtató, hogy látjuk benne magunkat, akkor tudjuk, hogy nem zavarta meg semmi. Minden ideális és szélcsendes, nincs hajó és komp, csónakocska, ami megzavarná ezt a képet.

Ám egyszercsak apró fodrozódások jelennek meg, ami még nem zavaró, de már jeleznek valamit. Egyre nagyobb a fodor és egyszer csak óriási hullámok csapnak át a fejünk felett.

Láttuk előre? Éreztük, hogy változás van és lehet nagyobb baj is? Tudtuk, hogy hamarosan hullámok magasodnak felénk?

Igen. Többnyire ezt lehet látni, ha figyelünk és nem alszunk mély álmot.

Ilyen az életünk víztükre is, a párkapcsolatod is akár. Még csak picit kell tolerálnod, nem nagy a baj, bagatell, szóra sem érdemes, bár a sima víztükröt már kissé fodrozza. Aztán ahogy hagyjuk az apróságokat és nem törődve vele még nagyobb és nagyobb jelek, problémák jelentkeznek úgy lesz egyre nagyobb és torzabb a víztükör is.

Mit tehetünk, hogy ne csapjanak a fejünk fölött át a hullámok? Hogyan szóljunk a párunknak, hogy baj lesz, ha nem teszünk valamit még időben?

,
Természetesen mi nők elég türelmesek és toleránsak vagyunk, sokszor önzetlenek is, magunk elé helyezve a családot, társat…Azonban belül hordozzuk magunkban a sérüléseket és nem szólunk, pedig fáj. Nem szólunk, mert azt hisszük mindjárt észre fogja venni a párom, hogy szomorú vagyok vagy épp megbántott. Igazságtalanság ér, de nem szólok, mert biztosan ő is érzi. Tudnia kell hisz ismer. Én biztosan tudnám, hogy valami baja van.

Nem, nem érzi és nem tud mindent a társunk feltétlenül. El kell mondanunk időben, az elején figyelmeztetve arra, hogy van egy pici baj, sérelem, ami orvoslást igényel különben nagyobb lehet a baj. Időben, az elején, amikor még nem magasodik hegyekben a probléma kell szólni és megoldást találni, változtatni az addigi viselkedésen, rossz szokáson esetleg.

Türelmesen, okosan, értelmesen és lényegre törően kell elmondani a bennünk lévő sérelmeket, hogy pontosan értse és tudja a társunk, hogy min kell változtatnia vagy épp nekem, ha valami zavarja a viselkedésemben.

A víz néha nyugodt olykor pedig hullámzik. Magasra csapnak a hullámok máskor pedig  épp csak simogatóak, ahogy az életünk, kapcsolataink is. Ezek az alkalmak jók arra, hogy rendezzük a másikkal felmerülő gondokat, félreértéseket, hogy aztán újra nyugalom és harmonia legyen a jutalmunk.





2014. július 31., csütörtök

Nap-Fény


A legnehezebb talán a párkapcsolatban az alkalmazodás. Az, hogy ne csak magunkra legyünk tekintettel, ne csak magunkkal szemben legyünk elnézőek és igazságosak, hanem a társunk felé is.

Persze gyarlóak lévén nem látunk mindig tisztán és a harag, a szenvedély és a büszkeség elhomályosítja az elménket. Mégis némi csend és belső harmónia megteremtése után el tudjuk dönteni, hogy mi a legmegfelelőbb viselkedés adott helyzetben.

Követünk el hibákat és nagy valószínűséggel fogunk is, de ezt a párunk esetében is tudnunk kell. Nehéz a türelmet gyakorolni, amikor feszültek vagyunk, amikor zavar minden apróság, amikor épp nem vagyunk egy rezgésen és hullámhosszon. Nehéz olykor önkontrollt gyakorolnunk, hiszen a szenvedély erősebb, de meg kell próbálni. 

A törődés nem szorulhat soha háttérbe. Semmi sem olyan fontos, mint maga az ember, annak lelke, hangulata és érzései. 

Szeretetet érzel a társad iránt és ezt ki is kell tudnod mutatni felé. Éreznie kell a vita hevében is, hogy szereted és megbecsülöd, még ha épp nem értesz is vele egyet.  Hiszen nekünk is az a megnyugtató, ha biztonságban érezzük magunkat érzelmileg. Ehhez viszont kölcsönös odafigyelés és gondoskodás szükséges. 

A mindennapok olyanok, amilyenné tesszük őket. Nem kell, hogy szürke legyen lehet minden napotok arany, színes, sugárzó és csillámporos még akkor is, ha nehéz.





2014. június 19., csütörtök

Rajtad múlik

A törődés az, ami egy kapcsolatot életben tart. Napi szinten figyelni a társunkra, érzékenyen, de nem tolakodóan nagyon fontos.


Sokan nem tudják, hogy nem elég megszerezni, meg is kell tudni tartani. Nem gondolhatjuk, hogy minden megy magától és nekünk nem kell energiát, időt és türelmet befektetnünk egy kapcsolatba. Minden, ami körülvesz minket törődést igényel és gondoskodást.

Lehet, hogy a legnagyobb egyetértés van köztünk és mindenben passzolunk, de ha nem figyelünk oda napi szinten minden apróságra, akkor ez a harmónia is felborulhat. Minden törődés, hála és szeretet meghozza a maga gyümölcsét.

A baj ott szokott kezdődni, amikor természetesnek vesszük, hogy az amink van az nekünk jár és nem kell tennünk érte már semmit. Van és kész és nyilván lesz is mindig. 

Semmi sem természetes és semmi sem jár alanyi alapon. Bármi és bárki elvehető, ha nem vagyunk elég hálásak és odaadóak.

Minden nap lengje be hála és öröm a kapcsolatunkat, az életünket és akkor nem lesz mit megbánnunk, nem lesz miért bocsánatot kérnünk társunktól. Éreztessük vele, hogy mennyire fontos a számunkra és tegyünk meg mindent, hogy ez az áldott állapot meg is maradjon. 

Rajtunk legalább ne múljon a saját boldogságunk.






2014. június 5., csütörtök

Készülődés


Egy kapcsolatot elkezdeni azt jelenti, hogy felépítjük azt, minden apró részletre gondosan figyelve. Ahogy egy háznál is, úgy ebben az esetben is nem árt, ha jó minőségű, igényes és időtálló dolgokban gondolkodunk.

Nem baj ha vannak igényeink, elképzeléseink és türelmünk kivárni, felépíteni és fenntartani. Mindez persze akkor sikerülhet, ha tudjuk az alapelveket, ha ismerjük önmagunkat és tudjuk azt is, hogy mi az, ami boldoggá tenne minket. 

Nem érdemes kapkodni és elébe menni az eseményeknek, mert nem ideiglenes kapcsolatra vágyunk, hanem - jó esetben - egy életre tervezünk. Épp ezért intek mindenkit türelemre és tudatosságra, hogy ne érjen minket csalódás.

Előbb azonban nekünk is olyan emberré kell válnunk, akivel az élet könnyű, aki mellett boldogság minden nap és aki igazán jó társ lesz. Persze tudom, hogy nem lehet mindenre felkészülni, hiszen sok olyan esemény lesz az életünkben, ami tanít majd minket közben, de alapvető önismeret hiányában nehezebb.

Két egészséges, önazonos, független szeméy tud igazán odaadó és szerető társa lenni a másiknak. Nem árt, ha készülünk rá és törődünk magunkkal addig is, amíg egyedül élünk. 

Megtanulni főzni, a legjobb formába hozni magunkat, szelídséget és nőiességet tanulni nem haszontalan dolog és biztosan könnyebb ezzel a hozzáállással bevonzanunk a vágyott társat. Mindannyiunkban ki fog alakulni egy igény arra, hogy milyen legyen a társunk, ha mi magunk is igényesek leszünk önmagunkra. 

Amikor értékeled önmagad, akkor mások is értékesebbenk fognak látni. Ha van tartásod, akkor aszerint fognak hozzád közeledni. Ha szeretsz adni, de nem naívan és nem hagyod, hogy kihasználjanak, akkor nem fog ez megtörténni. Ha jószándélú vagy ám tudod, hogy nem biztos, hogy mindenki ilyen, akkor lesz képességed is hozzá, hogy felismerd a szélhámosokat. Azokat, akik csak kihasználni akarnak.

Készülj fel életed párjára, hogy ha megérkezik már csak szeretettel fogadnod kelljen Őt.








2014. május 30., péntek

Szenvedély


Sokan hiányolják az életükből a szenvedélyt, a tüzet és a pezsgést. De valójában mit jelent ez és tényleg annyira fontosak ezek a dolgok vagy nem értjük a lényegét és épp ezért okozunk magunknak szenvedést?

Amikor elkezdünk főzni akkor mindig a megfelelő hőfokra kell ügyelni. Kicsit erősebb fokkal kezdhetünk, amíg fel nem forr az étel, de utána csökkenteni kell a hőfokot különben csúnyán odaég az. Nem lehet túl alacsony fokon sem kezdeni, mert akkor nagyon lassan fog felforrni, elkészülni. Felesleges idő megy el eredménytelenül. 


Miért is hozom ezt a példát föl?


Mindennek megvan az ideje és a módja. Ne gondoljuk, hogy valamit lehet csak egy hőfokon csinálni és az úgy megfelelő lesz.  Ha mindig forró, szenvedélyes, magas hőfokon akarunk élni, akkor félő, hogy kiégünk, megégünk, elfáradunk és nem leszünk képesek tartani azt a szintet, hiszen lehetetlen és felesleges is. 


Nem lehet hidegen, épp hogy valamicskét melegítve tartani egy kapcsolatot, mert az sem vezet a vágyott eredményhez. Viszont váltogatva, fokozatosan és megfontoltan adagolni a szenvedéyt már sokkal eredményesebb. 

Úgy érdemes elkezdeni egy kapcsolatot, annyit ajánlatos beletenni, amit évekig, évtizedekig is tartani vagyunk képesek. Persze tudom, hogy a kapcsolatok eleje mennyire heves tud lenni és sok esetben sajnos az első 2 évben ki is ég, de ez nem tanácsos. Fokozatosan, kiegyensúlyozottan és olyan tempóban, ami tartható. Ami mindkét fél számára élhető és nem csupán az őrületes szenvedély megéléséről szól, hanem a szeretet szép gyakorlásáról a másik természete szerint, figyelve persze a magunkéra is.


Nekem a kiegyensúlyozottság az ami a legfontosabb. Ami nem összekeverhető az unalommal, hanem egyszerűen élhető és tartalmas, szeretetteljes és biztonságos. Minden, ami túlzás az magában hordozza a csalódást, kiégést, hiányt...és sorolhatnám.




Legyünk természetesek és egyszerűek javaslatom szerint. Ne akarjunk olyan álmokat, vágyakat kergetni, amit nem tudunk elérni és a másik sem tud teljesíteni.  Ne kergessük a boldogságot, hanem ragadjuk meg és tartsuk magunk mellet életünk végéig.




2014. május 13., kedd

Megújulás


Általában várjuk a változást. Többnyire persze inkább mástól, mint hogy magunktól. Észrevetted, hogy sokkal többet várunk el másoktól, mint magunktól? Valahogy magunkkal mintha elnézőbbek lennénk, míg mástól evidensnek vesszük, hogy változtasson, még ha nehéz is.

Azonban ez fordítva működik és nem másként. Neked kell változnod, neked kell önkritikát gyakorolva lépéseket tenned. Belülről jön a változás, hogy aztán kívül is megtörténjen, amire vágysz. Nem lehet fordítva!


Változtassunk, tegyünk rendet, szellőztessük ki az elménket, csináljunk egy teljes önvizsgálatot és akkor a környezetünk is változni fog.  Csak azt várhatjuk el a másiktól, amit mi magunk is képesek vagyunk megtenni. Így leszünk hitelesek és így lehet komolyan venni minket. 


A változást nem lehet megúszni, pedig ezt próbáljuk olykor. Tudom, hogy a komfortzónából kikerülni félelmetes és nehéz, de ami elavult és amitől az életünk megrekedt, azt nem lehet mozdítás nélkül tovább élni. Ahhoz, hogy szebb és boldogabb életet éljünk tennünk kell érte. Felismerve az akadályokat azokat a természetük szerint kell kezelni és megoldani és ha már minden akadály elhárult törekedni arra, hogy azok már ne jelentsenek többé problémát.

Probléma mindig adódik és kár lenne azt hinni, hogy azok maguktól megoldódnak majd. Néha nehéz és szenvedünk miattuk és nehéz mosolyogni, mikor épp sírnál. Nem is kell mindig. Hagyjuk szabadjára a fájdalmat, sírjuk ki magunkat, de kell legyen egy pont, amikor tovább kell menni.


Előre tekintve, kifelé nézve a belső fájdalomból kell döntéseket hozni és megmenteni magunkat. 






2014. április 25., péntek

Egyedül-Lét


Nem természetes az, hogy egy nő egyedül éljen. Nem helyes és nagyon nehéz is, de  sajnos egyre gyakrabban fordul ez elő és olykpr kikerülhetetlen is. Miért kerülnek a nők ebbe a helyzetbe és hogyan lehet ebből kitörni?

Nagyon sok nő menekül otthonról. Épp arról a helyről, ami egyébként a stabilitást, a védelmet és a biztos hátteret kéne hogy adja. Sokszor épp az apák bántják a lányukat vagy a családban élőket és ezért az elviselhetetlenség miatt inkább az egyedüllétet válasszák.


A család kéne hogy legyen a menedék és az a hely, ahol megtanulod, hogy hogyan kell viselkedned, mik az erkölcsi normák és hogyan kell jó társsá válni. Azonban ez csak keveseknek adatik meg sajnos.      Menekülő útvonal az egyedül élés vagy a párkapcsolat, ami  megfelelő minta híján sajnos szintén nem lesz kielégítő sőt sokszor hasonló helyzetbe kerülhetünk. Amíg nincs társunk a szüleink védelmét és szerető gondoskodását lenne jó élvezni és ebből a neghitt környeztből lenne ideális egy társat találni magunknak.


Ehelyett azonban egyedül és teljesen függetlenül próbálunk létezni a világban, ahol azért lássuk be elég sok a veszély és a támadás. Egyre nehezebb helytállni és nőként nőnek maradni akkor, amikor harcolni kell a mindennnapokért.


Ahhoz, hogy olyan életet tudjunk élni, amilyet méltó és amilyet érdemes élni, nem árt képezni magunkat erre. Ami a család dolga lenne jó esetben, de ha ez nem adatik meg nekünk, akkor magunkat kell nevelgetni, terelni. Már csak azért is, mert egyszer szülővé válva nekünk is megfelelő példát kell majd adnunk a gyerekeknek.

Önismerettel és sok türelemmel fogjunk hozzá. Nem könnyű a biztos háttér hiányában jó és megfelelő társsá válnunk, sőt azt gondolom nem is tudunk helyesen dönteni a párválasztásnál. Hiszen a rossz minta rossz beidegződéseket szül. Egy nőnek, ha nem adatik meg a harmonikus család, akkor bár valóban egyedül kell ezzel megbirkóznia, de igyekeznie kell minnél többet képeznie magát. Szükség van időre és ha kell persze az egyedüllétre a csalódás feldolgozásához és a jellemünk javítgatásához. 


Mi nők kissé naívak vagyunk, olykor befolyásolhatók és ha sok csalódás ér minket, akkor pedig jól megkeményedik a szívünk, ami harcossá és férfiassá tesz minket. Ne siessünk el semmit, hagyjunk időt magunknak és törődjünk a valós problémával, az pedig mindig a személyiségünk csiszolgatása. A gátak feloldása és a nőies lényünk erősítése, hogy egy olyan férfi oldalán élhessünk, aki törődik velünk és akinek fontosak vagyunk... 











2014. április 15., kedd

A boldogság töltőállomása




Hogyan lehet éltetni, a szikrát megtartani és a társunkat boldoggá tenni? Ez a kérdés sokunkat foglalkoztat és a választ keresem én is minden nap. 

Sok ember életébe van szerencsém bepillantani és látni, hogy mi az, amit én nem tartok helyesnek és amin, ha javítanak más minőségű életet fognak élni egymással.

Ami nagyon fontos az az odafigyelés. Minden nap és ha lehet minden órában figyelnünk kell nem csak magunkra és a saját vágyainkra, hanem a másikéra is.


Talán fáradt vagy hozzá, talán épp mást csinálnál szívesebben, de mégis a kedvében jársz egy mosollyal, egy érintéssel egy pici kedvességgel a párodnak, ami tudod, hogy jól esik neki. 


Nem kell mindig nagyban gondolkodnunk. Nem kell mindig a csillagokat lehozni és még pénz sem kell hozzá feltétlenül. Elég az érzés, hogy figyel rám az az ember, akit annyira szeretek.


Nagyon sok embertől hallom, hogy alig van ölelés közöttük már, nincs egy kis egymás ölében való megpihenés és az a fajta babusgatás, ami az elején pedig annyira megnyugtató volt és általános. Már a gyerek, a napi teendők és a munkahelyi stressz elveszi a figyelmet erről, pedig ez lenne a töltődés és az önfeledtség forrása.

Ha a párod belép az ajtón öleld meg, mosolyogj rá és adj neki szeretetet hiszen az otthonotok a boldogság töltőállomása. Egymással kell a legtöbbet törődni és a másik szemében tudsz igazán bizalmat látni és odaadást.


Nem szabad elfásulni és ellustulni ebben, mert minden nap és pillanat, amit elszalasztottál vissza már nem hozható. Épp ezért a tanácsom az, hogy szeress most, adj most és törődj most azzal, akit választottál, hogy ne kelljen semmit sem megbánnod.









2014. április 3., csütörtök

Ma


Észrevetted, hogy olykor akkor is elégedetlen vagy, amikor tulajdonképpen nincs is rá okod? Előfordult már, hogy később elszégyellted magad ezért? 

Van, akinek az a baja hogy egyedül van. Van, aki épp egyedül szeretne végre lenni, mert megőrül, hogy nincs egy perc ideje sem magára. Van, akit szeret a párja, de ő mást szeret és az a másik őt nem szereti. Van, aki utazni szeretne és olyan is van, aki már unja a sok utazást, inkább itthon maradna és nem csomagolna állandóan.


Olyan sok félék vagyunk, de egy azonos sokunkban: elégedetlenek vagyunk azzal, ami épp van! De vajon miért? Miért jobb az nekünk, hogy folyton panaszkodunk és morgolódunk ahelyett, hogy elfogadnánk az adott helyzetünket? 


Amiben vagyunk azt teremtettük és épp ezért csak magunkra lehetünk mérgesek senki másra. Ezért nem szerencsés senkit sem hibáztatnunk a sorunkért, mert ki tehetne más róla, mint mi. De a jó hír az, hogy ha hibáztunk akkor helyre is tudjuk hozni.




Talán nem jól döntöttél és most olyan emberrel kell élned, akit nem szeretsz és más után vágysz. Talán nem elégít ki a  foglalkozás, amit választottál magadnak és a monoton munka fáraszt és nem ad örömet. Lehet, hogy nagy családra áhítoztál és mégis egyedül élsz, de vajon miért történhetett mindez?

Mindannyian hibázunk, benézzük magunkat vagy egy helyzetet. Követünk el hibákat és sírunk miatta, de elégedetlenkedni a megváltoztathatatlan miatt nem érdemes, amin pedig tudsz változtatni, azon pedig azért nem érdemes. Mindig van egy új nap és minden nap újabb lehetőség számunkra, hogy változtassunk azon, amin tudunk.


Mi emberek azt hisszük, hogy két nap létezik csupán: a tegnap és a holnap. Azonban tévedünk, mert egyetlen nap van, az pedig a MA.


Ma kell meglépned, ma kell tenned magadért, az életedért. Ha boldogtalan vagy a pároddal, akkor változtass rajta. Nézd meg hol rontottátok el, merre mentetek és merre kellett volna menni ahelyett. Az emberi természet alapvetően boldogságra született, de valamiért szeretünk erről megfeledkezni, pedig a szeretet és a derű, az elégedettség és a jó szándék mindig nagy teremtő erővel bír. Ebből tudsz alkotni. 




Teremtsünk magunknak egy jobb életet, élhetőbbet és szívmelengetőt. Olyat, amiben van lehetőség és fejlődés, van remény és az út kecsegtető.


Mindannyiunknak vannak lehetőségei és választásai. Naponta kapunk esélyt és a döntés tényleg a kezünkben van. Ha észrevetted többnyire két vagy több alternatíva is van egy helyzetre és a döntés rajtunk áll. Esély, ami neked is áll még ha nem is mindig vesszük észre, de ott van. 


Picit nyissuk ki az érzékszerveinket, hallgassunk az intelligenciánkra és tegyük meg, ami kiránt minket a nem megfelelő helyzetünkből.


Légy bátor szembenézni magaddal, az életeddel és a tetteiddel és meglátod, ha felelősségteljes döntéseket hozol, akkor az életed minősége is változni fog. Váljunk jobb emberré és az életünk is jobbá változik!





2014. március 18., kedd

Közösen


Mikor érdemes rendbe hozni és mikor kell elengedni egy párkapcsolatot?

Azt gondolom, hogy sokféle krízis van, családonként, páronként különböző. Milyen horderejű  és mennyire vagy érzékeny rá az habitustól függ.  Ha beszélgettek és nem titkolóztok egymás előtt, akkor nem lehetnek nagy bajok. Azonban nem mindenki tud megnyílni könnyen és főleg szólni, ha valami nem tetszik neki, pedig sok bajtól kímélné meg magát.

Azt gondolom ezt is tanulni kell annak, akinek ez nehézség. Beszélj arról, ami nyugtalanít, ami nem tetszik, hogy megismerje az igényeidet. Nagyon lényeges az őszinte beszélgetés! Nem szabad félni tőle, mert ez meggátol a kapcsolat fejlődésében.

A kínosnak tűnő témákat nem érdemes elkerülni, mert sok kis apróság és a felgyülemlett sérelem okozza a problémát. Elképzelhető hogy mosoly szünet lesz egy pár napig, de nem lehetnek tabuk, mert annak súlyos következményei lesznek.

Ha bánt valami és elégedetlen vagy, mert elfelejtett egy fontos eseményt vagy nem várt módon kezelt egy számodra fontos helyzetet, akkor szólj.  

Szépen, szelíden, de szólj! 




Akkor van változás és eredmény, ha a másik fél tud arról, ami bánt és te is érzékeny vagy az ő sérüléseire.
 
Így tudod megelőzni a bajt! Ha azonban ennek ellenére mégis megingott a kapcsolatotok, akkor azt gondolom mindig azon kell dolgozni, hogy megjavítsuk. A törekvés arra, hogy rendbe hozzuk nem hiába való, hiszen mindenki hibázhat. Persze, hogy mi fér bele és kinek mekkora a tűrőképessége az változó. 

Sokszor hallottam már, hogy nem jó vele a szex és ezért másra vágyott valamelyik fél, pedig szereti, de ...
Az elején jó volt? Elromlott? Vagy akkor nem voltál őszinte? Mert egyszer a ravaszság benyújtja a számlát és akkor ott állsz és nem érted. Nem szabad illúziókban ringatni magunkat, hogy majd jobb lesz, majd csak lesz valahogy, biztos megváltozik értem...
 
Ha valakinek a munkája a legfontosabb és nem kapsz elég figyelmet, az később nagy gondot jelenthet. Ha nyíltan flörtöl melletted, nem lehet szemet hunynod, mert az nem a megfelelő bánásmód. Ahogyan az sem, ha egy férfi durván és gorombán viselkedik veled mások előtt és ha ketten vagytok még rosszabb a helyzet. Hidd el, hogy sokat érsz és ehhez mérten legyenek meg a mércéid, ami alá nem célszerű menned, mert akkor boldogtalan leszel.

A cél pedig a BOLDOGOSKODÁS!

Én a magam részéről nem hiszem, hogy könnyen túllépnék egy hűtlenségen vagy az erőszakon. Ezt én árulásnak venném és nehéz lenne a bizalmat újra építeni, nem lehetetlen, de nagyon nehéz. Épp ezért mindenkinek a legérzékenyebb pontját kell megerősíteni. Én azt gondolom, ha figyelünk a párunkra és az igényeire, akkor azt meg tudjuk neki adni. Igyekezni kell legalábbis, törekedni a teljességre!

Sok nő áll sorba és mind akar egy társat magának. Sokszor épp a foglaltak az érdekesek, hiszen, ha neked kellett, jó lenne neki is gondolja. Ne hagyd, hogy elcsábítsák tőled!
Épp ezért nem  árt, ha mindig vonzó vagy és angyali természetű, mert a sárkányokat hamar megunják a férfiak és máshol keresik a boldogságot.  Ha vékonyan ismert meg, nem célszerű meghíznod, csak mert már úgy érzed célba értél  - nehéz ez tudom, mert a közös vacsik nagyon jók. Érdemes számolni a kalóriát és ráállni a mérlegre olykor, hidd el megéri. 



Ahogy a romantika is és az apró figyelmességek is az elején természetesek, de mi van később? Ez is fájó pontjai lehetnek egy kapcsolatnak. Mert nem tűnhetnek el ezek sem, hiszen állandó törődést igényel a kapcsolat minden szinten. Nem célszerű belefásulni a hétköznapokba, mert akkor elégedetlenség és türelmetlenség lesz az eredmény. 
 
Légy kedves és odaadó, de ne adj túl sokat. Ha már látod, hogy nem kapod meg azt, amire te vágysz, ha többet adsz, mint kapsz akkor egyszerűen - ÁLLJ LE!

Ami időnként csengjen a füledbe: nem vagy szeretetkoldus!

Az életben sokféle ember van és sokféle probléma léphet elő, nincs univerzális szabály. Egy biztos: ha nyíltan vállalod az érzéseidet és az igényeidet, tele vagy szeretettel és odaadással, valamint tanultál az elkövetett hibáidból, akkor nagy baj nem lehet.

Csodálatos közös élet vár rád, amit megélni nagyon jó!



2014. március 5., szerda

Teljesedj ki



...jó, ha tisztázzuk már az elején, hogy soha nem ismerhetjük meg teljesen a másik nemet!

Ettől olyan izgalmas a párkapcsolat, de azért vannak útmutatók, segítségek, tapasztalatok, amik nem engednek tévútra vinni és segítenek a harmonikus párkapcsolat kialakításában. Elég sok olyan nőt ismerek, akik azt hiszik, hogy egyformák vagyunk a férfiakkal, legalábbis az elvárásaik ezt sugallják. Nem! Hiába van mindkét nemben meg a férfi és női princípium, attól még a helyzetekre való reagálás és kezelés teljesen más.

A férfiak sokfélék, habitus és neveltetés, kultúra szerint változnak, de vannak alap tulajdonságok, amik nagyon is igazak szinte mindegyikre. Ezt is célszerű megtanulni, figyelmesnek lenni és végig azzal a tudattal élni, hogy nem várhatunk el egy férfitől olyan reakciókat, mint a barátnőnktől. 

Amit keresünk: az a megbízható, őszinte, érzékeny és intelligens férfi, akinek nem árt ha van humorérzéke, mert nevetni fontos.



És én most erről a típusról írnék, mert ez áll hozzám a legközelebb és erre érdemes időt fordítani. 
Egy férfi bármennyire is érzékeny rád és figyeli, lesi minden kívánságod, azért szeret magára is figyelni és időt fordítani. Az ismerkedés első szakaszában minden figyelem a tied, de ha már biztos, hogy téged akar és te is őt, megnyugtatóan stabilizálódik a helyzet, akkor kicsit enyhül a figyelem. Ez teljesen normális, mert mi sokkal érzelgősebbek és szentimentálisabbak vagyunk, mint ők. 

Kell nekik idő a saját kis játékaikra, hobbijaikra vagy csak egyáltalán egyedül lenni és ezt hagyni kell, különben frusztráció lesz a vége.

Ahogy azt is hagyni kell, hogy néha elvonuljon a gondolataival, szomorúságával, problémáival és várni, hogy egyszer majd kibújik a kis odúból újra. Nem szabad a távolságtartást magunkra venni és önbizalom hiányosan azt hinni, hogy - Jaj nem szeret, mert nem akar beszélgetni minden percben!

Ami egy férfinak a legfontosabb elvárása egy nőtől: bizalom, elfogadás, csodálat, helyeslés, pozitív megerősítés, türelem.

Amit mindennél jobban utálnak: a kéretlen tanács osztogatás, bizalmatlanság, túlzott gondoskodás, túlzott kötődés, bírálat.



Belátom nem könnyű ezeket mindig figyelembe venni, de a párkapcsolat is egy iskola, ahogy oly sok mindent kell tanulnunk az életben, úgy ezt is. Érdemes, mert nagyon könnyű lesz kezelni a helyzeteket és amit félre értelmeztél, azt a helyén kezelni.  Más a habitusuk, más a prioritás.
 
A nőknek és férfiaknak egyaránt meg kell ismerni a saját korlátaikat és erényeiket tanulmányozni a másik fél igényét és alapvető természetét, már csak azért is, mert ha gyerek születik illik őt is megtanítani ezekre az ismeretekre is.

Ne áltassuk magunkat, hogy mi majd megváltoztatjuk a férfit, értünk majd leszokik a drogról, nem lesz csajozós, nem lesz rendetlen és jobb ízlése lesz.  Ezt csakis magáért fogja megtenni és ha elég igényes, akkor ezt nélküled is megfejlődi. Ha valakinek fontosabbak a barátai, mint te, vagy a kártya, számítógép, a szenvedély viszi még mindig, akkor az nem a te dolgod, hogy "megjavítsd". Nem a gyámja, sem az anyja és a pszichiátere sem vagy. A társa akarsz lenni, de csak akkor, ha ő is akarja. Én mindig azt szoktam mondani, hogy olyan társat válasszunk, akit ha gyermekünk születne neki is kívánnánk.

Mert könnyen csapdába lehet kerülni a látszólagos csillogástól és vonzónak tűnő, kecsegtető illúziótól! 



Persze lehet finomodni és hatni egymásra, szépen kérni és szelíden vezetni, de érdemes olyan férfit magunk mellé vonzani, akit nem kell csiszolgatni már alapvető dolgokban. 

Mindannyiunkban kell lenni egy igénynek arra, hogy a másikat boldoggá tegyük és a természete szerint fogadjuk el és figyeljünk rá. Fontos, hogy olyan férfit kell választani, akivel fenn tudod tartani évekig szépen a kapcsolatot, mert ha zavar jó pár hibája és tulajdonsága, akkor csak szenvedni fogsz tőle később még inkább.

Tudnunk kell, hogy mik azok a hibák, amikkel nem tudunk azonosulni, hiába szép és kecsegtető is az illető.
Ami nem ideális az nem is tud harmóniában, boldogoskodásban kiteljesedni.