2012. március 5., hétfő

Gyere ki a fényre

 

Néha legyőz a félelem és az önsajnálat mindannyiunkat. Nem mindig könnyű hinni Istenben és bízni, hogy meg tudjuk csinálni. Jobban fáj olykor a vártnál és a szomorúság is mélyebben érint, mint azt hittük volna. Mégis muszáj lépni, tenni és kimászni a gödörből. Hinni!

Mi keresnivalója van az embernek egy sötét és mély veremben? Persze kimászni nehéz és nem is látunk tisztán hisz sötét van, de addig kell próbálkozni, amíg sikerül. Nem szabad feladni és az önsajnálatba burkolózni. 

Talán kilátástalan az életed és reményvesztett vagy olykor, de mindez nem így van. Nincs vesztett helyzet és nincs olyan, amit ne tudnánk feldolgozni és megérteni. Isten adott intelligenciát és erőt ahhoz, hogy átlássuk - még ha nehezen is - a helyzetünket és lehetőségeket is ad a változtatáshoz, ha nem vagyunk elutasítóak és nem adjuk fel sem a reményt sem a hitünket önmagunkban.


Sokkal többre vagyunk képesek annál, mint amit adott helyzetben gondolunk és kinézünk magunkból. A fájdalom csendesedik és a kép kitisztul. Ami olyan sötét és kusza volt az egyszer csak értelmet kap és adja a megoldást is. Ha elég jól ismerjük magunkat és észrevesszük az életünkben elkövetett hibákat, akkor a következményen sem lepődünk meg. 

Hibázunk, vétkezünk és javítunk. Változunk és haladunk a sorsunk útján izgalmas és csodás kalandok között. A sötétséget és mélységet mi hívjuk be és mi teremtünk meg minden szépséget és fényességet is. Bármi is történik velünk az életben próbáljuk megtalálni rá a magyarázatot, keressük meg az okát, hogy mivel teremtettünk ilyen helyzetet magunknak.

 A cselekedeteink legyenek jó szándékúak és szeretetteljesek, hogy ne érjen minket az önsorsrontás vádja. 




 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése