2012. január 31., kedd

Szeret? Nem szeret?

 
Amikor elkötelezzük magunkat egy ember mellett és azt tervezzük, hogy vele éljük le az életünket, akkor felelősséggel tartozunk iránta. Talán még esküt is tettél Isten színe előtt és neki is megígérted, hogy sosem csalod meg, hűséges leszel hozzá. "Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!"

Ha kiválasztottad életed párját, akkor azért esett rá a választásod, mert számodra ő különleges, csodálatos teremtmény és nagyon szereted őt. Nem csupán szerelmes vagy, de szereted is őt minden hibájával és erényével együtt. Szeretsz mellette felébredni és boldog vagy, hogy az ő arcát láthatod először. Szereted élni vele az életedet és megosztani vele annak minden pillanatát. Örömöt akarsz adni és igyekszel minél kevesebb bánattal terhelni. Nem zúdítod rá a saját hibáidat, hanem először megoldod, kijavítod magadban azokat és nem terheled vele őt. Nem rakod rá a vállára a te belső küzdelmeidet csak ha már végképp nem tudsz vele mit kezdeni. 



Mindannyian megéljük a magányt, de ez nem elhagyatottságot jelent és szomorúságot, hanem azt, amikor elvonulsz önmagaddal és számot vetsz a valódi éneddel. Én szoktam beszélgetni magammal és megvitatom a hibáimat ( van bőven ) és próbálom javítani és lecsippenteni a vadhajtásokat, mert helyettem nem teheti meg ezt más. A belső harcokat nem tudjuk megúszni és nem lehet megoldatlanul hagyni.

Látom néha, hogy emberek a másik nyakába zúdítják az aggodalmaikat és a félelmeiket, minden apró kis hibájukat és várják, hogy a párjuk majd megoldja. Így van ez akkor is, amikor valamelyik fél megcsalta a párját és elmondja azonnal, mert ő már nem bírja elviselni annak súlyát. Átrakja a másikra és azt akarja, hogy ő cipelje sőt döntsön is ő. A hűség nagyon fontos és nem lehetetlen elvárás egy párkapcsolatban. Döntés kérdése csupán! Elhatározom, hogy nincs az a vonzerő és csábítás, aminek ne tudnék ellenállni, mert nem lehet semmi sem olyan fontos, mint Ő.



Lehet azt érezni, hogy mikor fordítod át az értékrendedet és mikor döntöd el, hogy nem számít, akkor is megteszem és belemegyek a szenvedélyes örvénybe, mert nekem ez jár. Át akarod adni magad az érzésnek. Pedig nincs az a tekintet és nincs az a csábítás, aminek ne lehetne ellenállni. Te sodrod bele magad, hiszen a szerelem és a vágy benned keletkezik nem csak úgy jön a semmiből. Te kelted életre, te indikálod magadban. Egyszerűen belesodrod magad és nem állítod meg az ösztöneidet, hanem szállni szeretnél, mint egy virágszirom a nyári mező fölött és nem érdekel, hogy merre és hol ér a landolás.

Veszélyes és nem is tisztességes. Azt mondják, hogy a férfiak nem monogámok a nők viszont igen. Nem szeretnék most belemenni tudományos fejtegetésbe. de én nagyon sok férfit ismerek, akik abszolút hűségesek a párjukhoz és nem tennének soha olyat, amivel megaláznák  a párjukat vagy bajba sodornák a kapcsolatot.
A hűség nagyon magasztos és szép erény, olyan elszántság és tisztelet a másik iránt, ami nagyon fontos egy ember jellemében. Sokkal izgalmasabb megélni, mint a hazug szeretősdit.

 
Lehet látni, amikor valaki elmeséli a maga szerelmi történetét, hogy hol van az a pont, amikor már eldöntötte, hogy belesodródik a szerelem és a csábítás viharába. Nem áll ellen, majd csak lesz valahogy alapon.  Pedig mindig le lehet állni, nem muszáj a másik tekintetében elveszni és a vágyat felpörgetni.
Isten küldhet próbatételként mindig csábítást, de az nem azt jelenti, hogy azzal dolgod van. Inkább azt, hogy mennyire vagy állhatatos és hű. Egy próbán el lehet bukni és át lehet menni, mindig te döntöd el, hogy melyiket választod.

Amikor már nem kapod meg otthon a törődést és figyelmet, amikor hiányérzeted van, akkor beszéljétek meg. Tenni lehet és kell is valamit mindig, de pótcselekvésbe menekülni, tisztességtelen játékot űzni az nem visz előre. Sokszor még tragédiába is torkollik, hiszen a féltékenység vagy a becstelenség sok bajt szülhet.
A hűség véleményem szerint nagyon fontos még akkor is, amikor olyan világban élünk, ahol nem divat az erkölcsösség. Hozzuk újra divatba és kezdjünk egy új fejezetet mi. Legyünk állhatatosak és becsületesek minden téren, mert ez visz előre és ettől leszünk igazán emberiek.





2012. január 30., hétfő

Gyorsvonatra szállsz vagy sétahajóra?

 
Egy kapcsolat két emberen múlik, ez nem nagy titok. Az, hogy merre és milyen gyorsan halad az nagyon fontos, mert könnyen át tudjuk adni magunkat a szenvedélynek és nem figyelünk eléggé eközben. Pedig figyelni mindig jó, mert kevesebb utána a bánat. Tudom én, hogy az a sok önkontroll olyan nehéz, de hát ki vigyázzon rád, ha te magad nem teszed?

Mindent, ami fontos és ha nem is fontos annyira azt figyelmesen és alaposan érdemes végezni. Ilyen az életed is és benne a párkapcsolatod. Hibáztunk már mindannyian eleget, most már ne tegyük és határozzuk el, hogy figyelünk magunkra és nem leszünk olyan naiv butuskák, mint eddig voltunk. Mostantól a kezünkbe vesszük a saját sorsunk felett az irányítást és nem bénázzuk el megint!


Mik azok a hibák, amiket elkövetünk és olyan fájdalmas eredményt hoznak?

1. Hallgassunk a megérzéseinkre, mert soha sem csapnak be minket. Isten mindig súg nekünk csak nem hallgatjuk meg, mert az elménk átveszi az irányítást. Ha van rossz érzésed és félsz, nem bízol és tudod is, hogy a fiú híre sem túl jó, akkor futás. Tudom, hogy vonz és nehéz, de akkor is menni kell, mert később rosszabb lesz. Rossz fiú = rossz élet

2. Ne sürgessünk semmit és ne nagyon kezdeményezzünk, ha lehetséges. Minek is tennénk, hiszen kisebb lesz az öröm, ha nem téged hódítanak meg, hanem te udvarolsz. Nem véletlen ez a kifejezés, mert sok lány ma már udvarol a férfinek, mert képtelen kivárni az eseményeket és gyors eredményt akar. Az eredmény hosszú távon soha sem lesz az, amit álmaidban gondoltál. Nem te vagy a férfi, nem neked kell dominálni így lépni és tenni sem neked kell többet a kapcsolatért. Hagyd, hogy amikor ő jónak látja, akkor lépjen feléd és ne sürgesd mindenféle trükökkel, mert átlátszó lehet. Nincs olyan férfi, aki ha igazán akar téged nem mer lépni. Még a legfélénkebb is összeszedi magát, ha tényleg fontos vagy neki, ha pedig nem, akkor minek is sodornád bele magad egy kalandba. Na persze, ha csak ez a cél, akkor lehet és semmi gond, de ha társat keresel, akkor fontos a kivárás.

3. Egy nő dolga, hogy vonzó legyen és kedves, de kissé titokzatos. Meghódíthatóan erényes. Igen, azt is tudom, hogy ez olyan régimódi, de az a rossz hírem, hogy a férfiak nagy része konzervatív a szíve mélyén. Szeretik bizony a hódítást és a kissé nehéz eseteket. Nem baj, ha nem esel azonnal a karjaiba és az sem baj, ha lassítasz még ha ő gyorsan is szeretne átrobogni bizonyos szakaszokon. Többnyire tesztelnek minket és ezt soha sem kéne elfelejteni. Olyan nő vagy, akire érdemes időt szánni vagy sem? Mert ha nem, akkor robogni akar, de ha megéri akkor lassan sétálni szeretne ő is kéz a kézben veled ameddig csak lehet. Nem mindegy, hogy átrobognak rajtad vagy időt szánnak rád.


4. Ha már jártok, akkor sem szabad azt hinni, hogy mindent megtehetsz. Nem kéne ezerszer felhívni egy nap és mindenféle aprósággal zargatni csak mert hallani akarod a hangját. Beszéljetek, de mértékkel és nem szabad megfojtani a ragaszkodásoddal. Mi nők hajlamosak vagyunk csimpaszkodni és észre sem vesszük, hogy már szinte fuldoklik szegény hősünk. Csak lassan és picit adagoljuk a szeretetet, lesz még időd többet is adni. Nem kell mindent egyszerre odaadni magunkból,mert hosszú még az élet főleg a közös élet!

5. Mindig - ne csak a kapcsolat elején - adjunk magunkra és legyünk ápoltak és csinosak. Azért, mert most minden időt jó együtt tölteni nem kell lemondani az összes addigi elfoglaltságunkról. Kozmetikus, fodrász , sport és táncóra. Járjunk továbbra is még ha azt az időt sajnáljuk is rá -milyen jó lenne vele lenni -,  mert később azt veszed észre, hogy teljesen alárendelted magad egy embernek és feladtad magad. Tartsd meg a szuverenitásodat és ne csak egy dolog legyen a fókusz - Ő

6. Fogadjuk el a párunkat olyannak, amilyen és ne akarjuk megváltoztatni. Nincs annál rosszabb érzés, mint amikor azt érzi, hogy nem vagy elégedett vele és át akarod formálni az előző pasid képére vagy épp Johnny Depp-ére. Ő ilyen és te így szereted, ha akar majd változik és edz, hogy izmosabb legyen, de ha nem akkor így is jó. Különben miért is vagy vele? Nem tetszik és nem felel meg csomó dologban? Akkor mit akarsz tőle? Keress olyat, akit nem kell átalakítanod, mert sértés ha elvársz valakitől olyat, ami csak neked jó és nem figyeled az igényeit. Ha nem tudod követni vakon is, mert megbízol benne, akkor nincs értelme vele lenned.

7. Egy férfi szereti, ha kiszolgálják és gondoskodnak róla. Nem baj, ha tudunk vagy megtanulunk főzni, mert azt nagyon értékelik. Szép vagy és okos, gondoskodó és kedves na és még főzni is tudsz. Kész főnyeremény vagy! Meglátod mennyi ölelést és csókot fogsz kapni érte, olyan hálás lesz neked, hogy nem tudja hogyan kényeztessen cserébe téged. Minden nap hála lengi be az életeteket, mert finom ételt teszel az asztalra ő pedig kényeztet cserébe. Én nem hagynám ki soha ezt az adut, mert a legfontosabbak egyike ez is. Tiszta otthon és finom illatok a konyhában egy mosolygós és lelkes szerelmes nőtől. Klassz!

8. Beszéljünk meg minden apróságnak tűnő problémát is és soha se gyűjtögessük össze magunkban, mert az nem tesz jót a kapcsolatnak. Beszélgetni és megoldani a problémákat nagyon fontos, mert elmérgesedhet egy pici kis seb is. Tű megy be és egy gerenda jön ki. Ne bagatellizáljunk el semmit, mert nem tudhatjuk mivé fajul el egy látszólag semmiség is. Lehet, hogy kis feszültség lesz amikor megbeszélitek, de még mindig jobb, mint később óriásivá és szakításhoz vezető veszekedés. Nem szabad elhallgatni fájó és igazságtalannak tűnő dolgokat, mert később már elfelejted az okát, de megmarad a rossz érzés és haraggá változik. Később gyűlöletté, pedig már az elején meg lehetett volna beszélni és megoldani rögön. A tüskét azonnal ki kell húzni, mert begyulladt és nagy fájdalommal jár. 


Röviden ennyi jutott eszembe első körben, de sok sok apróság van még, amit érdemes megtanulnunk, hogy ne érjen minket nagy meglepetés. Tartós kapcsolatra vágysz, épp ezért  nem kell semmit sem elsietned és figyelmen kívül hagynod, mert nem mindegy kivel élsz és kinek szülsz gyermeket. Boldog életet álmodtál magadnak nem pedig áldatlant és gondokkal telit.

Sikeres életvezetést kívánok neked is!



2012. január 29., vasárnap

Gyötrő szenvedély

 
Éreztétek már, hogy fáj a szerelem? Olyan keserédest, gyötrelmeset és mégis hívogatót? Olyan őrjítően szenvedélyest, aminek szinte sodrása van? Igen ám, de nem mindegy, hogy ez az örvény levisz a mélybe vagy felemel az égbe. Nos a valódi és igazán értékes szerelem nem fáj. Amikor majd azt érzed, hogy itt nincs mitől félned, mert ez az ember nem veszélyes rád és nem fogja szánt szándékkal összetörni a szívedet, akkor leszel a helyeden. 

Talán a szenvedély és a vágy becsap és nem hagy tisztán látni, de a bizonytalanság és a kegyetlen, állandó fájdalom a szívedben nem csap be. Finom szinten mindannyian érezzük, hogy mi a helyes és mi nekünk az igazán jó. Hány ígérgetés és elszállt szó hallatszott már el és még mindig hiszel. Sok olyan szerelem van, amelyik soha sem tud beteljesedni, épp ezért olyan izgalmas és egyben fájó is. Szinte süketek vagyunk a jó szóra és csak a szívünk heves dobogását halljuk meg. Aztán pedig sírunk és a szívünk még mindig hevesen dobog, de már a düh és a harag ritmusára.


Talán épp szerető vagy és pontosan tudod, hogy nem te vagy első és a legfontosabb a férfi életében, mégis folytatod, mert szerelmes vagy és reméled, hogy téged fog választani. Talán egy nőcsábásszal ismerkedtél meg és nem a legállhatatosabb, de olyan vonzó. Lehet, hogy izgalmas a munkája és olyan férfias, de alig van veled és ettől szenvedsz nagyon. Nem szeretnék moralizálni, hiszen mindenki úgy él, ahogy jónak látja, de mérjük fel, hogy mit bírunk el. Mi az, amiben nem sérülünk nagyon és kezelni tudjuk sőt irányítani a helyzetet és az életünket.

Ha jól érzed magad abban amiben vagy, akkor tedd azt, de ha méltatlanul bánnak veled vagy sok szenvedést okoznak, akkor nem hinném, hogy jó döntés mégis azt választani. Értékes vagy és többet érdemelsz, ezért nem szabad olyan életformára berendezkedni hosszú távon, ami nem élhető és csak kínszenvedést hoz. Néha belemegyünk olyan helyzetekbe is, amiről pontosan tudjuk, hogy nem lesz épp a legjobb hatással ránk, mégis megtesszük. Kell a tapasztalat és lehet kalandozni is, de még időben ébredjünk fel és segítsük ki magunkat a csapdából, mert különben később nehezebb lesz. Hogyan tegyük ezt?


Akaraterővel és önszeretettel. Azzal a tudatossággal, hogy nem kell olyan felemás életet élned, amiben csak apró az öröm viszont annál nagyobb a bánat. Kell, hogy legyen rálátásod az életedre és kell érezned, hogy milyen negatív hatással van a fejlődésedre egy bizonyos helyzet. Persze, lehet hogy nem látod és csupán a szenvedély visz előre, de akkor kérj segítséget. Minden helyzetből van kiút és nem szabad megelégedni a félmegoldásokkal: - Nekem már jó lesz ez is. Örülök, ha valaki legalább néha figyel rám és kicsit szeret.
Ugye halljuk, hogy ez mennyire szomorú és szánalmas.  Vannak emberek, akik feladják a küzdelmet magukkal.


Kevesen születtünk tökéletesnek és csodás családba, példamutató szülőkkel teli önbizalommal. Akaraterő és a lélek tiszta megnyilvánítása azonban kizárólag rajtad múlik. Te tudod egyedül felépíteni önmagadat és te vagy egyedül képes segíteni magadon. Adhatok én ötletet és támogatást, szeretetet és figyelmet - meg is teszem szívesen  -, de a végső döntést te hozod meg. Vigyázzunk, hogy kit csábítunk el vagy épp kinek hagyjuk a szívünket elrabolni. 

A kérdést magadnak kell feltenned és a választ is te adod meg. Akarsz jobb életet?



2012. január 28., szombat

Életed kincse


Mitől jó egy párkapcsolat? Miért működik egyeseknek és miért nem másoknak? Hol lehet a hiba, mert szerelem van és szenvedély is, de mégis olyan labilis minden?

Két hasonlóan képzett és felkészült ember szükséges hozzá. Két olyan ember, akik nem cipelnek régi és fel nem dolgozott szerelmeket a szívükben. Két olyan ember kell egy sikeres párkapcsolathoz, akik önzetlenek és adni akarnak. Ha mindkét fél adni akar, akkor már nincs hiba. Nem lehet baj ott, ahol önzetlenség és szeretet van. Egyszerű és kivitelezhető ez. Nem szükséges mást megtanulni, mint a szeretet adását és az örömszerzés tudományát. Adni azt, amit tudsz és néha még többet is. 

Sokan gátlásosak és félnek megnyílni, mert azt hiszik, hogy akkor sebezhetővé válnak és becsapják majd őket. Nem tudják megvédeni magukat, ezért inkább nem is adnak semmit senkinek, mert félnek: - Lehet, hogy félreérti és akkor olyan ciki. Nem akarom, hogy azt higgye, hogy olyan fontos. Inkább nem adok, mert ha adok, akkor lebukom. Rájön, hogy egész nap rágondoltam és szeretem őt.

Férfiak és nők egyaránt olykor attól félnek, hogy lelepleződnek. Rájönnek, hogy van szívük és nem is olyan szívtelenek :) Ezen csak mosolyogni tudok, mert senki sem szívtelen átvitt és abszolút értelemben sem. Adni jó és ez a fajta örömszerzés a legnemesebb dolog a világon. Adni valamit, aminek tudod, hogy a másik örülni fog. Egy párkapcsolatban két ember mindig azon dolgozik, hogy hogyan tudna még többet és még jobbat adni a párjának. Hogyan tudná még inkább kimutatni, hogy mennyire nagyra tartja és milyen szerencsés, hogy ő van neki. Két ember azért van együtt, mert az öröm számára és teljesebb az élete így. Ha pedig így van, akkor azt minden adódó alkalommal ki kell mutatni valahogy. Mindegy milyen eszközt választasz, de valamit tegyél.


A passzivitás egy kapcsolta halála, ahogy az eltúlzott és túláradó megnyilvánulás is veszélyes lehet. Ha ismered Őt és tudod, hogy mivel tudsz neki örömet szerezni, akkor tedd meg. Ne olyat adj, ami neked öröm, hanem ami neki. Például meglepetés bulit szervezel a párodnak, pedig tudod hogy nem szereti a nagy felhajtást és az ünneplést. Nehéz helyzetbe hozod őt, pedig csak jót akarsz.  Adni úgy kell, hogy személyes legyen, szívhez szóló és örömmel töltse el a másikat.

Egy párkapcsolat attól működik, hogy működteted. Megtaláltad a hozzád való embert. de ezzel még nem végeztél. A továbbiakban is ugyanolyan lelkesedéssel kell tenni érte és neki, mint az elején tetted, mert ellenkező esetben könnyen kicsúszik a kezedből a kincs.

Amit megkaptál azzal élni kell és jól élni, nem pedig elherdálni. Ha kincsed van, akkor úgy is kell vele bánni. Értékeld és becsüld meg, ahogy téged is ez illet meg és ha nem ezt kapod, akkor legyen ott a kérdőjel.
Amilyen a párkapcsolatod, olyan vagy te magad is. Ha kissé zaklatott, akkor olyan. Ha viharos és veszélyes, akkor épp ezt a harcot vívod magaddal. Ha harmonikus, akkor neked már itt tart a lelked. Kinek mi a feladata és mit kell megtapasztalnia, de ne feledkezzünk meg arról, hogy mi irányítunk és nem a vak véletlen.

Szeress úgy, ahogy csak a szívedből kifér. Adj annyit, amennyit csak tudsz és elégedett leszel, mert tudsz valamit, ami már önmagában óriási dolog: meg tudod becsülni a kincset!



2012. január 27., péntek

Mi a baj?

 
Hogyan tudnánk elégedettek lenni a sorsunkkal? Miért van az, hogy olyan sok embernek semmi sem jó igazán és nem tudnak örülni az életüknek úgy ahogy van?

Nehéz örülni, amikor tornyosul a nehézség és a balszerencse. Nehéz mosolyogni, amikor olyan szomorú események történnek épp. Igen, néha nagyon nehéz a terheket cipelni és szívesen leraknánk már végre, de nem lehet. El kell tudni fogadnunk, hogy nem mindig zökkenőmentes ez a világ, viszont ami ma negatív az holnap talán épp pozitív hatással lesz rád. Soha sem tudhatjuk Isten eredeti tervét és szándékát, ezért nem szabad annyira átadni magunkat a szenvedésnek, mert lehet hogy kiderül hamarosan milyen áldás ez az életünkre. 

 
Talán nem örülsz, hogy megcsaltak. Nyilván nem öröm, viszont milyen jó, hogy időben kiderült ez és nem mentél hozzá feleségül, nem szültél neki gyereket. Talán elvesztetted az állásod, de helyette megtalálod a neked leginkább való hivatást és a vesztesek nyugalmával belemersz vágni végre. Sok bánat és még több öröm váltogatják egymást ebben az életben, így tudjuk értékelni a jót igazán, mert van összehasonlítási alapunk. 

Vannak emberek azonban, akik valamiért nem tudják értékelni a jót és elfelejtik a hálát gyakorolni. Minden nap egy új lehetőség arra, hogy értékeld és kimutasd a háládat, hogy ilyen életed van. Az biztos, hogy mindentől van rosszabb, nincs a lejtőnek határa és ha most végig nézel magadon, akkor látod, hogy mennyire szerencsés is vagy és mégsem vagy boldog. Miért? 

Ki mondja, hogy csak akkor lehetsz boldog, ha elértél egy célt, vagy van párod? Végre eljutsz nyaralni akkor boldog vagy, de ha nem akkor durcás vagy? Miért ne lehetnél boldog épp péntek reggel? Süt a nap, lélegzel és egészséges vagy. Látsz és hallasz, látod az emlékeket magad körül és virágot, amit tegnap locsoltál meg. Hallod a világ neszeit magad körül és érzed a szíved dobogását. Látod a párod magad mellett és a gyermeked hangját a fürdőszobából. Ha egyedül élsz, akkor élvezheted a friss narancslé ízét és az új sminkedet vagy a legújabb cipőidet, amit a ma esti bulira vettél.  

 
Minden jó! Törekedj arra, hogy kedves légy és szeretetre méltó. Nincs baj és nincs ok a szomorkodásra hidd el, hiszen olyan sok örömszálba kapaszkodhatsz, hogy felsorolni sem tudnám. A boldogság itt van, nem ott és nem akkor majd. Itt és most tudsz boldog lenni, nem kell függened semmitől.

Ha értékeljük azt ami van, akkor nem leszünk boldogtalanok sosem, mert nem vágyunk felesleges dolgokra. Amit kapsz annyi jár épp és hiába szeretnél többet, az most nincs. Épp ezért örüljünk annak is amink van és ne hasonlítgassuk magunkat és életünket máséhoz és az elvárásainkhoz. Minek is tennénk, hiszen nem megyünk vele semmire.
 
Szerintem boldogoskodjunk ma is! Ha van párod ha nincs, ha elhagytak épp akkor is. Azért is vegyük fel a kesztyűt a problémával és győzzük le, majd veregessük meg a vállunkat és jutalmazzuk meg magunkat valamivel, ami örömet ad nekünk. 


Az életed csak akkor lesz boldog, ha azzá teszed és elégedetté válsz a látszólag apró dolgoktól is. 




2012. január 26., csütörtök

Hangulataid fogságában

 
Nem csak a nőkre jellemző a hiszti illetve a hangulatingadozás. Vannak olyan típusú emberek, akikre extrán hat a rossz bolygóállás vagy eluralkodik rajtuk a mélabú. Mit lehet ilyenkor tenni vagy hogyan kezeljük a párunkat hasonló helyzetben?

Nem annyira bonyolult, de persze meg kell tanulni kivitelezni: ne vegyük magunkat annyira komolyan!
Ez azt jelenti, hogy ha egyébként nincs különösebb okunk a rossz kedvre vagy az érzékenykedésre, akkor saját magunkat próbáljuk az első jelnél kihúzni. - Mi is a bajom? Mi történt? Ha benne rekedek a mélabúban, akkor jobb lesz nekem vagy inkább megint boldogoskodok?
Ezek a kérdések talán megjelennek a szemünk előtt és elgondolkodunk rajta. Meddig szeretnék morcos és durcás lenni? Ha nem történt semmi "csak" egyszerűen rosszul ébredtél, akkor csak mosolyogj. Nem kell mást tenni, mint mosolyogni még akkor is ha egyedül vagy, ha viszont a pároddal, akkor nem kérdés kire kell széles mosollyal nézned. Nincs baj és semmi sem katasztrofális! 


Ha ezt tudatosítjuk, akkor már el is szállt a durcás hangulat. (Egyébként, ha van problémánk akkor sem célszerű rosszkedvűnek lenni, mert attól a probléma még nem oldódik meg viszont plusz terhet teszünk magunkra.) Ha mégsem, akkor vegyünk egy nyugtató fürdőt egy finom teával, lágy zenével és talán könnyebb lesz újra élvezni az életet.


Mi van azonban akkor, ha nem tudjuk magunkat kezelni vagy a párunkon, gyerekünkön eluralkodik a hiszti? Akkor kell egy jó nagy adag humor. Én a nevettetés híve vagyok első körben. Ez hatékony szokott lenni, mert nevetés közben ugye nem tudunk szomorkodni :) Na igen, de utána mégis visszaesés mutatkozik és megint csak rosszkedv van és kötekedés esetleg még hiszti is. Én azt gondolom, hogy el kell gondolkodni azon, hogy: - Tettem-e valamit amiért most belém köt a párom? Nem. Akkor viszont hagyni kell, hogy a saját kis zavart elméjében rendet tegyen és magára hagyom. Ott kell hagyni a mondvacsinált problémájával, ha nem tett jót a nevetés sem és hagyni, hogy előjöjjön, amikor már tud újra kedves és odaadó lenni.

 
Sokan ilyen helyzetekben megijednek, hogy : - Jaj, tettem valamit, amiért haragszik rám? Miért ilyen undok velem? Biztosan én vagyok a hibás! Nem szeret már!
Ha elkezdesz ilyenkor teperni és rengeteg energiát befektetve megbeszélni a semmit, gyakorlatilag azzal csak ártasz. Nem szabad mindent magunkra venni, ami a másik elméjében történik, mert az ő saját harca. Mindannyiunknak lehetnek kisebb hangulatingadozásai, de nem szabad ebbe belesüllyedni, elmerülni benne, mert a mélyből  nehezebb kijönni.

Ha arra törekszünk, hogy harmonikusan éljünk, akkor nem tudunk egy idő után kontrollálatlanul viselkedni. Az önkontroll megment a kilengésektől. Te tudsz magadon segíteni elsősorban és persze tud némi támogatást adni a partnered is azzal, hogy elfogadja benned ezt a hibácskát is, de nem megy a falnak miatta. A problémák és a hibák nem gátolnak, hanem segítenek a fejlődésedben.


Ha nem vesszük annyira komolyan magunkat, hanem látjuk a személyiségünk buktatóit, akkor tudjuk azt kezelni is. Másokat könnyebb vizsgálni, de önmagunkat is muszáj, mert önismeret nélkül nem jutunk sehova.
Örömet adni és elfogadni csak olyan ember képes, aki jóban tud lenni önmagával és akkor másokkal is könnyebb lesz boldognak lenni.

Szeresd a hibáidat és fogadd el, de változtass  mindig azon, ami gátol téged a boldogságodban. Mi vagyunk a boldogságunk útonállói és nem más, a harcot is magunkkal kell megvívnunk a saját démonjainkkal. Amikor legyőzted, akkor leszel igazán felszabadult és örömteljes ember!



2012. január 25., szerda

Angyal vagy hárpia?


Tegnap elkezdtem egy gondolatsort: hogyan szeressünk úgy, hogy az ne teher legyen, hanem boldogság. Ma pedig arról szeretnék írni, hogy hogyan kíméljük meg a férfiakat a hárpia énünktől :) Minden nőben van hárpiaságra való hajlam, de nem árt ha azt jól háttérbe szorítjuk ill. el is tüntetjük szépen a lényünkből, mert nem sok haszna van. 

Mit is értek hárpiaság alatt? Amikor valami nem pont úgy történik, ahogy mi szeretnénk és előtör belőlünk a követelőző és elváró oldalunk. Amikor elváltozik a hangunk és a szép pofink és rém idegesítő stílusban elkezdünk rikácsolni: - Mondtam, hogy vedd le cipőd! Már megint moshatok fel. Hát én hiába beszélek?
Nem valami vonzó, ha egy nő elkezd követelőzni és kiabálni. Még akkor sem az, ha igaza van ugyanis erőszak hatására nem szívesen cselekszik senki, nem is beszélve a hangulatra, ami keletkezik. Semmi sem fontosabb annál, mint hogy a hangulat mindig harmonikus legyen. Nem lehet fontosabb az eldobott zokni és a levetett cipő, mint maga az ember. 

 
"Sose hagyd, hogy egy megoldandó probléma fontosabbá váljon, mint egy szeretni való személy" - Barbara Jonhson

Emlékszem engem anyukám kergetett a sírba az állandó rendmániájával és nem tudod oldott lenni soha sem, mert mindig a pedantéria győzött nem pedig én. A kérdés adott: Fontos vagyok én itt?
Szóval, ha szeretnél valamit elérni, akkor kérj szépen és mondd el, hogy mennyire szeretnéd, ha értékelné a takarításodat és nem tenné tönkre 1 perc alatt, mert attól te szomorú leszel és csalódott. Lágyan és kedvesen kérj, de ne követelőzz főleg ne rikácsolj, mert az indulatot szül és megállíthatatlan a lavina. Persze nehéz, ha egy olyan társad van, aki nagyon rendetlen és te pedig pedáns vagy, de erre mondom, hogy az elején fel kell mérni mik azok a pontok, amik sarkalatosak a számodra és tudsz vele élni évekig.

Talán a munkád kissé stresszes és hamar elszakad a húr minden apróságra, de ez sem ok arra, hogy otthon vezesd le a feszültséged. A társad a legfontosabb, épp ezért nem érdemli meg, hogy vele legyél gonosz és ingerült. Vannak erre remek levezető eszközök, amik hatékonyak: torna, futás, hasi légzés vagy egyszerűen egyél meg egy nagy szelet sütit, az majd lenyugtat :) Mindegy mit találsz ki, de semmiképp se a családod lássa a kárát.

 
Egy nő finom és gyengéd olyan, aki lágyan és kedvességgel éri el a célját. Nem ravaszsággal és álcával, hanem valódi lágysággal. Azt gondolom, hogy sok veszekedést lehetne elkerülni, ha mindenki végig gondolná mielőtt megszólalna. A szavak olykor csak úgy kiesnek a szánkból átgondolatlanul és mély sebeket ejthetnek. A szónak van ereje és a tettekkel nyomatékosítunk. 

Egy család, egy párkapcsolat életének minősége sok összetevőből áll. Fontos a férfi ereje és stabilitása és lényeges a nő nőies viselkedése egyaránt. Nem szabad azt hinnünk, hogy a másik tehet csupán arról, hogy ott tartunk ahol tartunk. Te választasz és aztán neked kell megélned a pillanatokat. Azt gondolom, hogy ha a legtöbbet hozzuk ki magunkból és a lehetőségeinkből, akkor nem lehet baj.

Minden pillanatban véget érhet az életed, bármelyik pillanat az utolsó lehet, amit együtt töltötök. Soha sem lehet tudni, épp ezért adj bele mindent és egyetlen percet se hagyj ki, hogy elmond és a tudtára add, mennyire szereted. Nem számítanak a hibái és a tieid sem, csak fogadd el őket.


Szeretni annyit jelent, hogy elfogadod őt olyannak amilyen. Nekünk nőknek fontos a párkapcsolat épp ezért ne vegyük félvállról és ne gondoljuk, hogy elengedhetjük magunkat és megfeledkezhetünk angyali lényünkről. Ha türelmesek voltunk a kapcsolat elején, mert meg akartuk tartani a férfit, akkor a későbbiekben is annak illik lennünk, mert különben becsapjuk a másikat és magunkat. Ha nem megy az önzetlenség és a türelem, akkor gyakorold. Mindig azt kell gyakorolnunk, ami a gyengeségünk, ami nehezen megy.

Sokan évekig élnek egyedül és nehéz alkalmazkodniuk egy másik emberhez, mert nem ehhez vannak szokva. Amíg egyedül élsz addig is gyakorolhatsz a barátnőiden, a családodon ill. bárkin az önzetlenséget és az alkalmazkodást, hogy amikor majd élesben megy ne legyen olyan nehéz.

Lazíts és ne vedd olyan komolyan magad. Legyen önkritikád és öniróniád, néha tudj nevetni magadon és a megszokásaidon. Figyelni nem csak magunkra hanem a másikra is nagy művészet, de nagyon megéri. Ha adsz akkor kapsz is, de nem szabad elvárni semmit sem. Így lesz az életed teljes és remélhetőleg nagyon boldog is!



2012. január 24., kedd

A fojtogató szeretet helyett lágy ölelés

 
Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon miért nincs olyan sok nőnek társa? Miért, mikor olyan helyesek és értelmesek? A választ nem tudom, de azt igen, hogy oka van. Vagy nem akarod igazán és ezért tudat alatt blokkolod vagy pedig azért, mert még nem vagy rá kész. Az is lehet, hogy te nem akarsz társat és jó egyedül. Azt hiszem, hogy egy nőnek nagyon sok mindent kell megtanulnia és ez talán teher lehet egyeseknek. 

Először is meg kell tanulni elfogadni és befogadni. Szeretetet és ajándékot, simogatást és ölelést, udvariasságot és törődést. Sok ma a magára hagyott nő és már el is felejtették, hogy hogyan kell egy nőnek egy férfi társaságában viselkedni. Aztán, ha már tudjuk az elfogadás művészetét, akkor jöhet az örömszerzés művészete. Adni legalább akkora öröm, mint kapni. Adni a párunknak örömet, jó hangulatot, szerető gondoskodást, harmóniát. Egy nőnek jó  hangulatot kell tudni teremteni, amiből egy férfi nem kívánkozik el, olyan légkört, ami mindkettőtöknek ideális, az már fél siker. Fontos a háziasság és a finom illatok a konyhában, olykor egy kis sütögetés sem árthat. Ez is leginkább a nő feladata és nagyon kreatív, élvezetes dolog. Ha nincs érzéked hozzá, akkor legalább próbálgasd és meglátod lesz eredmény is, amit egy férfi mindig értékelni fog. (remek szakács könyvek vannak)

 
Lehet, hogy a szépségeddel hódítasz és a szexuális vonzerőddel, de egy párkapcsolathoz - amire vágysz - ennél még több kell. Egy férfinek a társa légy és a barátja, szerelme és a cinkosa, gyermeke anyja és a mindene. Olyan nő, aki erényes és tartása van, véleménye és céljai. Tudj beszélgetni vele és érdekeljen a munkája, a gondolatai és a véleménye. Tudd elfogadni feltétel nélkül a döntéseit és bízzál benne, hogy amit tesz az úgy van jól. Ne akard megváltoztatni és más embert faragni belelő, hanem olyat válassz, aki megfelel. Apróságokban két ember úgyis idomul egymáshoz, de teljesen átváltoztatni valakit mi értelme?

 
Nem kevés az elvárás, de nem lehetetlen csupán az a titok, hogy akarni kell és hinni benne, hogy van aki épp veled kompatibilis. Amikor egyedül élünk azt hisszük, hogy már mindent tudunk, nyilván véletlen, hogy még nincs társunk.  Vajon tényleg tudnánk jó társa lenni az áhított férfinek? Meg tudnánk tartani és boldogságot, örömet tudnánk csempészni a mindennapokba vagy csak elvárnánk, hogy kényeztessenek minket, mindent megkapjunk és cserébe elég, ha szépek és okosak vagyunk? Kész nők vagyunk már vagy csak halvány árnyékai annak?

Én ma már tudom, hogy amíg egyedül éltem  milyen voltam és milyen vagyok most. Akkor talán nem láttam annyira - bár sejtettem, hogy hol a bibi és igyekeztem változni folyamatosan-, de most egyértelmű mi volt a baj. Szeretetet kell adni, de csak úgy és annyit, ami a másiknak is jó. Nem szabad rázúdítani valakire az összegyűlt szeretetet, mert megfojtod vele és amit merő jó szándékból adsz, az végül terhes lesz. Úgy jó szeretni, hogy abban lubickoljon a párunk ne pedig szenvedjen. 

 
A fojtó és szorító szeretet nem a megfelelő kimutatása az érzéseidnek, hanem eltúlzott és éretlen. A cica sem szereti, ha egész nap szorítod és simogatod, a kutyusnak is kell szabadság és a gyereket sem célszerű majomszeretettel körbe venni, mert utálni fogja. Adni úgy kell, ami a másiknak is megfelelő figyelve az igényeit.

Szóval kedves nő társaim, kicsit kevésbé legyen fojtogató az az ölelés és nagyobb legyen az erényesség na meg a családi fészek melegségének megteremtése és akkor a sikeres párkapcsolat a te életedben is mesés lesz.





2012. január 23., hétfő

Őrangyal


Amikor úgy érezzük, hogy megtaláltuk a hozzánk illő férfit és a boldogság összes fokozatát megéljük, nem árt, ha azért gondolunk magunkra is. Miért is írom ezt?

Azért, mert mi nők hajlamosak vagyunk teljesen azonosulni a párunkkal és háttérbe szorítjuk magunkat. Csak arra koncentrálunk, hogy végre mellettünk van a vágyott férfi és nem vesszük észre, hogy lassan teljesen feladjuk magunkat. Neki és neked is az életed együtt teljes, de vannak dolgok és egyéb területek is, amiket nem szabad elhanyagolni. 


Persze tudom, hogy rossz mindig olyan racionálisnak lenni, de a nagy hév és szenvedély közepén sem árt használni a kobakunkat. Ha teljesen rátelepszünk a férfire, ha lemondunk a saját és jól bevált tevékenységeinkről csak mert vele akarunk lenni, az előbb-utóbb megbosszulja magát. Kell tér és levegő mindkettőtöknek, hogy aztán újra még jobb legyen az együttlét. Főleg a kapcsolat elejére gondolok most, amikor nem számít semmi és olyan gyorsan pörögnek az események. Az események csak annyira gyorsak, amennyire te akarod. Ha jártál tornázni és szeretted, akkor folytasd, mert többet fogsz enni és a nagy boldogságban még esetleg hízni :)

Nem árt, ha csinosak maradunk, ahogy megismertek minket. Ha jártál tánciskolába, akkor az sem baj, ha folytatod és esetleg őt is megtanítod, mert a hiányérzeted egyszer csak kopogtat. Kozmetikus és fodrász, bármi ami addig fontos volt, az ne legyen mellékes, mert nagyon egyirányú lesz a koncentrációd és akkor a férfi ezt fojtogatónak érezheti. 
 
Éljük meg a boldogságunkat, de törődjünk magunkkal is és ne felejtsük el, hogy a férfiak szeretik az olyan nőket, akiknek van tervük és életük a párkapcsolaton kívül is. Amikor elkezdődik valami az újdonság és a szenvedély sodrásába kerülve nehéz racionálisnak lenni. Viszont, amikor picit alábbhagy a varázsa, akkor szeretnéd te vagy ő megélni újra néha a függetlenedést, ha csak órákra is. Adjunk teret és időt a másiknak, hagyjuk hogy a saját játékait élvezze és kicsit tudjon magával is foglalkozni. 


Sok nőt látok és elvétve férfiakat is, akik nem értik meg, hogy szükség van egy kis visszavonulásra a párjának. Nem kell mindig együtt lenni, hanem néha külön is, de persze nem sértődéssel hanem okosan és megfelelő igény szerint. Sok figyelmet kaptál a kapcsolat elején? Mindig te voltál a fókusz, a legfontosabb? Egyszerre hova tűnt 3-4 hónap után az a sok figyelem? Miért jöttek újra elő a barátok és az egyéb hobbi? Azért, mert nem voltatok az elején óvatosak és nem azt tettétek, amit évekig lehetséges tartani.

Úgy érdemes élni, hogy képesek legyetek azt fenntartani. Stabilitásra kell törekedni és nem pedig légvárakra, illúziókra. Fontos, hogy valamit úgy kezdjünk el és olyat ígérjünk és tegyünk, amit meg is tudunk tartani. Fenntartani!

Ez olyan, mint a gyors fogyókúra. Két hétig nem eszel szinte csak joghurtot és lefogsz 5 kg-ot, de nyilvánvalóan nem élhetsz egy életen át csupán joghurton és vissza fogsz hízni. Olyan életmódot kell választani, ami lassabb eredményt hoz, de tartósabbat és fenntarthatót. Csak annyit és úgy kell adakozni az energiánkból, amennyit később - 10 év múlva is akár -  is könnyedén tudunk adni. 

 
Sok csalódástól kíméljük meg magunkat, ha nem a pillanat vezérel hanem a jövőkép is kirajzolódik. A mostban dől el a jövő. Amit ma teszel az lesz az életed később, épp ezért a szerelem és a szenvedély ne uralkodjon el rajtad, hanem irányítsd okosan. Te vagy a vezető nem pedig az elméd csapongása. A nagy viharok elkerülhetők, ha figyeled az előjeleket mint egy jó kapitány. Ha látod, hogy viharos az idő, ne menj ki a hajóddal a vízre, mert könnyen eltörhet. 

Egy kapcsolatnak vannak fázisai, amiket nem érdemes átlépni vagy gyorsan letudni, hiszen hosszú távra tervezel, nem pedig pár órára. Lehetsz szerelmes és végtelenül boldog és meg is kell élni ezeket a pillanatokat a maga teljességében, de közben felelősségteljesen figyelni kell a következményekre is és a lehetséges veszélyekre, mert leselkedhet pár, amire nem is gondolunk. 


Légy a saját őrangyalod és ne várj arra, hogy valaki majd helyetted megteszi ezt. Te tudod a legjobban a kezedben tartani az életedet és ne hagyd, hogy elsodorjon az ár. A szerelem tengere lehet viharos, de lehet békés és nyugodt, csillogó és hívogató is. Azonban, hogy mennyire korbácsolod fel a hullámokat magad körül az kizárólag rajtad áll.

"Csak a döglött hal úszik az árral" - Anonymus



2012. január 22., vasárnap

Vigasz

 
A fejlődésünk alapja az, ha valóban reálisan tudjuk, hogy hol tartunk és nem helyezzük magunkat valótlan, irreális helyre.

Sokan vagyunk úgy, hogy azt hisszük, hogy már olyan sokat letettünk az asztalra, már annyi mindenen átmentünk és jól tudjuk az élet milyen: -Már nem érhet meglepetés és tapasztalt vagyok, hiszen megszenvedtem a magamét. Az a helyzet, hogy abból tudjuk felmérni hogy hol tartunk, amit kapunk és ami épp történik velünk. A szenvedés és a küzdelem még nem jelenti azt, hogy eredmény is lesz és azt kapod, amit szeretnél. A hiába való szenvedés, a negatív élmények még nem jelentik azt, hogy megértésed is volt és megfejlődted, amit kellett. Hány szenvedő embert látni, akik nem tudnak jobb sorsba kerülni, mert nincs megértésük. Félre magyarázzák a történéseket és mindig van kibúvó miért nem tették meg, amit meg kellett volna.

Legyünk reálisak és őszinték magunkhoz és - bár néha kínos belátni - merjünk látszólag visszafelé menni, mert nem tartunk még ott, ahol gondoltuk magunkról. Jobb belátni és elismerni, hogy benéztük magunkat és messze nem fejlődtünk olyan ütemben. mint azt hittük, mint tévúton járni és nem haladni semerre. Körbe-körbe sétálni csupán nem vezet fejlődéshez.

 

Talán visszafogottan éltél és látszólag nem követtél el nagy stikliket, ezért azt hiszed hogy jár egy rendes férfi is, mert mi ok lenne arra, hogy ne. Jár egy jó állás, hiszen keményen és kitartóan küzdöttél. Sok pénzed lesz, hiszen nem csaptál be senkit, tisztességes voltál és miért ne lenne az ajándékod sok pénz.

Az, hogy hol tartasz és tényleg fejlődtél-e az az életed történetéből látod. Talán alkalmasnak érzed magad a párkapcsolatra, de még sincs. Lehet, hogy van még mit tanulnod. Talán nem vagy csapodár, de naiv vagy és ezért fogod ki a kihasználós férfiakat, hogy megtanuld használni a józan eszed önvédelemből. Talán tisztességes vagy és keményen dolgozol, de nincs karmád arra, hogy milliomos legyél. Ha Isten nem úgy érzi, ahogy te azért még ne haragudj Rá, hanem gondolod végig kinek lehet igaza. Biztosíthatok mindenkit (magamat is), hogy Ő sohasem téved! :)

 
Ha nem tartasz ott, ahol szeretnél, akkor lépj be a kis lelked mélyére és jól vizsgáld meg újra. Tényleg olyan vagy és arra van szükséged, amit hittél magadról? Tényleg nem hibáztál? Véletlen és merő pech az, ami most veled történik? Ha kirúgnak az állásodból, akkor lehet hogy ez életed egyik legjobb történése és nem tragédia. Mi nem tudjuk, hogy mi Isten szándéka és terve, mire akar használni és mit szeretne a kis buksinkba belecsöpögtetni. Nem mindig tesszük meg magunktól a lépéseket, önszántunkból ezért kényszerhelyzetet teremt, mert szükséges. Mi kíméletesek vagyunk magunkkal, nem szeretünk szenvedni, azonban nem lehet, képtelenség anélkül tovább haladni.

Kívülről lehet, hogy egyre nehezebb, de belül annál nagyobb a vigasz.

 

Amikor baba születik nagy a fájdalom, de még nagyobb a boldogság. Amikor ősszel "meghal" a természet az csupán felkészülés az új életre. A magocska pici, mégis óriási fa lesz belőle. Így gondoljunk magunkra is. Picit meghalunk néha és ez a szenvedés a legjobb, ami történhetett velünk hiszen újjászületünk és jobbá válunk.



Ne féljünk a szenvedéstől és a tanítástól. Persze nem tetszik, ami történik, de mégis a mi életünk, a mi teremtményünk, a sajátunk. Szeressük akkor is magunkat, ha épp bajt csináltunk, de ismerjük fel és változtassunk. Tegyünk azért, hogy legközelebb ne legyen ilyen helyzet és figyeljünk a jelekre, ami mindig megmutatkozik csak nem akarjuk észrevenni. 

Az életed és a lelked egyedi és utánozhatatlan. Te döntöd el, hogy figyelsz-e és értékeled-e magad annyira, amennyire kell. Ismerd meg magad, barátkozz össze legbenső lényeddel és élvezd a nagy utazást az önmegismerés mesés, nehéz és boldogságos útján. Jó utat és szép sikereket!