2011. augusztus 31., szerda

Álomkönyv


A legtöbb ember fél komoly döntést hozni és fél megvalósítani az álmát. Egész életében álmodozik, de amikor ott van a lehetősége, hogy meg is valósítsa, megijed és nem mer lépni. Pedig a lehetőséget a változtatásra, az előrelépésre mindenki megkapja az élettől. A nagy lehetőség általában észrevétlenül jön, de mindig megérkezik.

Én mindig nagy álmodozó voltam,oly annyira, hogy sokan azt hitték nem állok a földön :) Pedig, de! Nagyon is reális voltam én és tudtam mit álmodhatok. 

 Aztán készítettem egy "álomkönyvet" ( ma már a második is alakul) Ebben minden vágyam, tervem álmodozásom képekben, írás formájában benne volt, van. Szeretem, mert színes-szagos nézegetni való :)
3 éve kezdtem el és a legmeglepőbb, hogy nagyon sok minden valóra vált az első könyvecskéből. Sorra életre keltek az oda ragasztott képek, helyek, ahova vágytam és a társ, akit oly precízen leírtam magamnak, hogy milyen legyen. Minden apró részletre kiterjedő  leírás volt ez, amit egyszer elolvasott és elcsodálkozott: -De hisz ez én vagyok !

Nagyon jó érzés,hogy álmodhatsz és elengedheted a fantáziád. Nem kell azonban görcsösen ragaszkodnunk ezekhez, nem kell várni annyira és ha nem jön be minden, szomorkodni. Játssz, élvezd az életet, találj ki magadnak álmokat és engedd szabadjára a fantáziád! Nem baj, ha valószínűtlen és az sem ha gyerekes, talán még jobb. (gyereknek maradni legbelül Isteni :) dolog ) Én szeretem ezt az álomkönyvet ragasztgatni és a párom imádja nézegetni, figyelni mi teljesül Krisna kegyéből és mi nem,mert nem kell az nekünk. :) Mi nem mindig tudjuk mire van szükségünk csak elképzeljük, hogy erre meg arra, de egyáltalán nem tudhatod, hogy ha megkapod mit fogsz vele kezdeni.

Sokszor voltam úgy, hogy annyira szerettem volna valamit és elképzeltem, milyen  lesz és megkaptam. Hát nem olyan volt a hatás és nem tudtam élni  a lehetőséggel kellőképpen.
Szóval találd csak ki nyugodtan mit szeretnél, mi tenne boldoggá, de ne telhetetlenül és várj, hogy Istennek is tetszik-e! Ha igen akkor éld meg a valóságban is a vágyott dolgot, de ha nem kapod, hidd el nem is kell az neked. 

Küld el a vágyad és engedd el, ne is foglalkozz vele többet! 

Ha eljön a lehetőség és nem vagy felkészülve, az is lecke. Mert tapasztalni fogod, hogy miben vagy hiányos még. Folyamatosan magunkon kell dolgoznunk, szerintem ez a legfontosabb és leghasznosabb teendőnk. Persze tudom én, hogy a pénzt kell hajtani, meg a javakat gyűjteni, aztán majd utána lesz idő magamra :)
Nem hinném, hogy van fontosabb,mint a személyiségünk csiszolgatása. Legyen az nehéz körülmények közepette vagy áldásos helyzetben.

Mindig figyelnünk kell befelé és a másikra. Nem csak a partneredre, hanem a kollégádra, barátaidra, szüleidre. Figyelni az igényeket és azt, hogy miben tudsz fejlődni és segíteni másoknak. Adni szeretet, gondoskodást.
Én minden nap hálát adok Krisnának, hogy ilyen életem van és ma már szeretem a mögöttem álló nehézségeket is. Nem lehetett azt kikerülni, nem tudnám most ennyire értékelni a jót, ha nincs nehézség. A nagy változások mindig a nehézségekből erednek.

Állandóan fekszünk a tenger parton, napozunk , jókat eszünk, van sok pénzünk, szépek vagyunk és okosak.   Ez mire sarkallna?? Hogy lehet innen fejlődni? Ide el lehet jutni sok sok út után,kinek ebben kinek előző életében elkövetett karmája miatt,de csak a jót várni ezen a bolygón, nehézség nélkül :) , na az lehetetlen!

Szeretnünk kell a nehéz helyzeteket, a teszteket is és bízni abban, hogy nem véletlenül kapjuk mi azt. Meg kell próbálni hiszti és őrjöngés nélkül végig menni a próbán, mert most az a feladat.
Ha elfogadjuk, amit kapunk és megpróbáljuk a legjobbat kihozni magunkból, akkor elégedettek lehetünk és lesz jutalom :)




2011. augusztus 30., kedd

Türelem-játék


Még pár éve, de pár hónapja sem gondoltam volna, hogy én minden nap főzni, sütni fogok :) és milyen szívesen! Ez egy szintén nagyon érdekes kaland nekem, épp úgy, ahogy a lelkemben és más lelkében való kutakodás :)

Valahogy a főzésről az jut eszembe, hogy ehhez is meg kell érni egy nőnek. Persze nem arra gondolok, mint szegény anyu, hogy minden nap főzött ugyan és jól is,de az bizony muszájból volt. Nem kapott soha elismerést, nulla motivációja volt, de tette a dolgát. Én arra gondolok, hogy főzni egy férfinak olyan, mint naponta szerelmet vallani vagy egyszerűen kimutatni, mennyire nagyra tartod. 

Prasadamot tenni naponta az asztalra, a kedvenc ételeit és az enyémeket, nagyon jó érzés!
Ehhez is meg kellett érnem, mert ezt nem lehet instant módon csinálni:), csak szépen lassan, odafigyelve.
Sok könyvet elolvastam annak idején a párkapcsolatokról, mindent ami megjelent, de alkalmazni nem volt könnyű. Aztán egyszer csak beérett, megértettem. Nem lehet lépéseket kihagyni, nem lehet gyorsabban haladni, türelmetlenül, mint ahogy azt a dolgok megkívánják.

A főzést sem lehet elkapkodni, nem lehet 10 perc alatt összeütni valamit, ahhoz idő kell. Az ízeknek össze kell érni, lassan és alaposan , gondosan kell válogatni az alapanyagot és megmosni, átgondolva elkészíteni...
Bármilyen furcsa, nekem ma ez az analógia jutott eszembe. 

Ha türelmetlen vagy,gyorsban akarsz bekapni valamit, valahol akkor az nem biztos, hogy nem fekszi meg a gyomrod. Ha nem szánsz időt a válogatásra és az előkészítésre, akkor nem kapod meg a megfelelő eredményt. A lányok, nők manapság - és én sem voltam kivétel sokáig- nem tudnak várni. Annyira türelmetlenek vagyunk, hogy nincs "időnk" kivárni a dolgok menetét.

Kinézed, kinéz, megismerkedtek, udvarol, vársz, hogy dönteni tudjon, akarja-e folytatni veled, átmész a tesztjein, átmegy a tesztjeiden, szex őszintén, beszélgetés a tervekről, vágyaidról, életfelfogásodról, hitről, erkölcsről.....és ha ő az, akire rábíznád magad,akkor összeköltözni. Majd esküvőt terveznie a férfinak veled! Ez kb. 1-2 év.

Nem kibírhatatlan viszont annál eredményesebb. Mert egy életre keresel társat nem pedig 1-2-5 évre. Egy életre!

És tudnod kell: a férfiak igenis tesztelnek! Ösztönösen teszik ezt, nem sunyin, de komolyan gondolják. Nem akárkit akarnak maguk mellett tudni. Most természetesen az okos férfiről beszélek, az igényesről, akit te is keresel.

Én is átmentem pár teszten és tudtam, hogy az, de nem volt félni valóm, mert már kijártam az iskolát, megtanultam a leckét: őszintén kell élni, tiszta lélekkel! Bárhonnan is jöttél, bármilyen szörnyűségek is történtek veled, mindig van tisztulás és változásra való lehetőség. Mindig van előre út és nem szabad leragadni, főleg a rosszban!
Kell szeretned magad annyira, hogy csak a legjobbat akard és ha nem abban vagy, akkor kilépni belőle. Nem kell húzni az idődet és a másikét. El kell engedni, ami rossz és kérni majd elfogadni a jót. Kérni kell Istentől :) és adni érte cserébe, amit ő kér.

Mit kér? Hogy higgy és bízz benne és élj őszintén, szépen, tisztességesen! Bánj úgy másokkal, amit magad felé is elvársz és akkor figyel majd jobban rád.
Mert mi csak kérünk, de mit adunk?!

És ha eljön , akkor adni adni adni...