2012. január 22., vasárnap

Vigasz

 
A fejlődésünk alapja az, ha valóban reálisan tudjuk, hogy hol tartunk és nem helyezzük magunkat valótlan, irreális helyre.

Sokan vagyunk úgy, hogy azt hisszük, hogy már olyan sokat letettünk az asztalra, már annyi mindenen átmentünk és jól tudjuk az élet milyen: -Már nem érhet meglepetés és tapasztalt vagyok, hiszen megszenvedtem a magamét. Az a helyzet, hogy abból tudjuk felmérni hogy hol tartunk, amit kapunk és ami épp történik velünk. A szenvedés és a küzdelem még nem jelenti azt, hogy eredmény is lesz és azt kapod, amit szeretnél. A hiába való szenvedés, a negatív élmények még nem jelentik azt, hogy megértésed is volt és megfejlődted, amit kellett. Hány szenvedő embert látni, akik nem tudnak jobb sorsba kerülni, mert nincs megértésük. Félre magyarázzák a történéseket és mindig van kibúvó miért nem tették meg, amit meg kellett volna.

Legyünk reálisak és őszinték magunkhoz és - bár néha kínos belátni - merjünk látszólag visszafelé menni, mert nem tartunk még ott, ahol gondoltuk magunkról. Jobb belátni és elismerni, hogy benéztük magunkat és messze nem fejlődtünk olyan ütemben. mint azt hittük, mint tévúton járni és nem haladni semerre. Körbe-körbe sétálni csupán nem vezet fejlődéshez.

 

Talán visszafogottan éltél és látszólag nem követtél el nagy stikliket, ezért azt hiszed hogy jár egy rendes férfi is, mert mi ok lenne arra, hogy ne. Jár egy jó állás, hiszen keményen és kitartóan küzdöttél. Sok pénzed lesz, hiszen nem csaptál be senkit, tisztességes voltál és miért ne lenne az ajándékod sok pénz.

Az, hogy hol tartasz és tényleg fejlődtél-e az az életed történetéből látod. Talán alkalmasnak érzed magad a párkapcsolatra, de még sincs. Lehet, hogy van még mit tanulnod. Talán nem vagy csapodár, de naiv vagy és ezért fogod ki a kihasználós férfiakat, hogy megtanuld használni a józan eszed önvédelemből. Talán tisztességes vagy és keményen dolgozol, de nincs karmád arra, hogy milliomos legyél. Ha Isten nem úgy érzi, ahogy te azért még ne haragudj Rá, hanem gondolod végig kinek lehet igaza. Biztosíthatok mindenkit (magamat is), hogy Ő sohasem téved! :)

 
Ha nem tartasz ott, ahol szeretnél, akkor lépj be a kis lelked mélyére és jól vizsgáld meg újra. Tényleg olyan vagy és arra van szükséged, amit hittél magadról? Tényleg nem hibáztál? Véletlen és merő pech az, ami most veled történik? Ha kirúgnak az állásodból, akkor lehet hogy ez életed egyik legjobb történése és nem tragédia. Mi nem tudjuk, hogy mi Isten szándéka és terve, mire akar használni és mit szeretne a kis buksinkba belecsöpögtetni. Nem mindig tesszük meg magunktól a lépéseket, önszántunkból ezért kényszerhelyzetet teremt, mert szükséges. Mi kíméletesek vagyunk magunkkal, nem szeretünk szenvedni, azonban nem lehet, képtelenség anélkül tovább haladni.

Kívülről lehet, hogy egyre nehezebb, de belül annál nagyobb a vigasz.

 

Amikor baba születik nagy a fájdalom, de még nagyobb a boldogság. Amikor ősszel "meghal" a természet az csupán felkészülés az új életre. A magocska pici, mégis óriási fa lesz belőle. Így gondoljunk magunkra is. Picit meghalunk néha és ez a szenvedés a legjobb, ami történhetett velünk hiszen újjászületünk és jobbá válunk.



Ne féljünk a szenvedéstől és a tanítástól. Persze nem tetszik, ami történik, de mégis a mi életünk, a mi teremtményünk, a sajátunk. Szeressük akkor is magunkat, ha épp bajt csináltunk, de ismerjük fel és változtassunk. Tegyünk azért, hogy legközelebb ne legyen ilyen helyzet és figyeljünk a jelekre, ami mindig megmutatkozik csak nem akarjuk észrevenni. 

Az életed és a lelked egyedi és utánozhatatlan. Te döntöd el, hogy figyelsz-e és értékeled-e magad annyira, amennyire kell. Ismerd meg magad, barátkozz össze legbenső lényeddel és élvezd a nagy utazást az önmegismerés mesés, nehéz és boldogságos útján. Jó utat és szép sikereket!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése