2012. január 14., szombat

Az önző önzetlenség


Jó esetben mindannyian gyakoroljuk az önzetlenséget, de nem mindig sikerül. Pedig milyen jó lenne, ha nem kéne mérlegelni hogy kinek mennyit és miért adjunk, hanem egyszerűen csak adunk, ha kedvünk tartja.
Kevesen vannak köztünk akik önzetlenek, de remélem egyre többen, akik törekednek erre. Én is ezek közé az emberek közé tartozom. Szeretek adni és sokszor észre sem veszem, hogy már rég nem kapok semmit sem cserébe. Nem zavar és még mindig adok tovább, mert ilyen  a természetem, azonban van egy bökkenő:
ha nem figyelsz magadra, könnyen kihasználhatóvá válsz. Az adás öröme csodálatos és bárcsak mindenki ismerné, de nem szabad abba a hibába esnünk, hogy vég nélkül adunk és nem kapunk semmit - vagy csak nagyon keveset - vissza. Ez a bolygó sajnos nem a teljes idill és a romlatlanság bolygója, így aztán magadnak kell megvívnod a kis harcaidat az érdekeidért.

Legyen az párkapcsolat vagy munkatársi viszony, barátság vagy rokoni kapcsolat mindenhol figyelnünk kell arra, hogy megfelelő legyen a balansz. Még a gyereknevelésben sem lehetsz örökké engedékeny és kényeztető, mert a fejedre nő és nem lesz értékes ember a sok kényeztetéstől. Adni és önzetlennek lenni nem egyenlő a balekká válással és a kihasználtsággal. 

Talán tapasztaltátok már az életetekben, hogy vannak emberek, akik nagyon ravaszak és körmönfontak. Behízelgőek a kapcsolat elején, mindenben készségesek és odaadóak, "önzetlenek" és segítőkészek. A támogatás leple alatt azonban érdekek lapulnak és arra várnak, hogy a megfelelő pillanatban befonjanak. Az alakoskodás és a sunyiság nem pont a legnemesebb tulajdonságok egyike és főleg akkor, ha olyan embertől kapod, akitől a legkevésbé vártad. Amikor adsz és adsz, mert aranyos vagy és kedves, akkor nézd mindig meg, hogy kinek és mire. Milyen a fogadó fél és megérdemli-e a sok jóindulatodat és figyelmedet, erőfeszítésedet. Nézzük kicsit a helyzetet és az embereket nagyító alatt olykor, hogy jobban lássuk a részleteket, amik elég árulkodóak.


Az az igazság, hogy sok a koldus manapság az utcákon és mindenfelé, de sajnos a nők körében is és a munkahelyeken is. A szeretetet nem szabad koldulni és nem szabad megalázott helyzetbe hozni magunkat, semmilyen körülmények között. Nehéz olykor kiállnod magadért, amikor olyan sok erőt kíván talpon maradni és könnyebbnek tűnik tűrni, de vajon hosszú távon a félelem és az önbecsülés hiánya nem teremt-e méltatlanabb helyzetet?

Adjunk továbbra is, de nézzük meg, hogy arra érdemes-e az illető és nem lengett-e ki nagyon a mérleg nyelve. Ma divat a munkahelyeken is agyondolgoztatni az embereket, cserébe pedig épp hogy kapsz valamit és azért is legyél hálás. Egy párkapcsolatban is vannak nők, akik úgy érzik ki vannak szolgáltatva és ezért nem mernek kiállni magukért eléggé. Tudom, hogy nehéz helyzetek vannak néha és jó lenne egy támasz, egy ember, aki segít megmondani hogyan kell. Kérj segítséget!


Nagy adomány és óriási kincs van a kezedben és az nem más, mint az életed. Az életed, amivel azt kezdhetsz, amit csak akarsz és arra fordítod az irányt amerre csak akarod.Te vagy a kapitány az életed hajóján és bár néha nagy a hullám és viharos a víz, de aztán kisüt a nap és meglátod, hogy van remény hiszen egy új napra ébredtél.

Akarnod kell, hinni benne és tenni érte. Ha ez a három dolog megvan akkor már nem lehet baj többé.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése