2012. január 8., vasárnap

Áldás vagy átok? Melyiket választod?


Egy meglévő párkapcsolaton belül elég sok problémát okoz a konfliktus kezelése. Miután különbözünk a férfiaktól, nem várhatjuk el tőlük, hogy mindig mindent pont úgy csináljanak, ahogy azt szeretnénk. 
Meg kell tanulni kérni, meg kell tanulni kifejezni a vágyainkat, szavakba foglalni és megnyilvánulni minden helyzetben. A konfliktusok egy része abból ered, hogy félreértések halmaza keletkezik, olyan apróságokból amik abszolút elkerülhetőek lettek volna egy kis kommunikációval. Az alap az, hogy szeressük a másikat nagyon, mert akkor van türelem és tolerancia is. Ha szeretettel közelítesz valakihez megnyílik minden apró, régóta bezárt kis kapu is és kitárul előtted az illető személyisége. A szeretet és türelem csodákra képes, ezt magadon is tapasztalhatod. Mennyivel könnyebben teszel meg dolgokat, ha szeretettel és gyöngédséggel vesznek rá, mintha erőszakkal.


A szerelem első fázisában többnyire mindenki a legjobb oldalát mutatja és az első helyen ilyenkor biztosan te leszel a férfinak. De mi van 3-4 hónap eltelte után? Akkor is szeretnek, csak már terelődik a figyelem azokra a dolgokra is, amik miattad háttérbe szorultak, viszont fontosak. A férfi szeret foglalkozni más dolgokkal is nem csak veled és a szerelemmel, ezt meg kell érteni és nem megijedni, amikor nem napi 24 óra figyelmet kapsz. Ilyenkor türelem és önbizalom kell egy nőnek, hogy ne kergesse a férfit az őrületbe az állandó csimpaszkodással és követelőzéssel: - Mikor találkozunk? Nem szeretsz már? Megint játszol inkább és a barátaiddal vagy, mint velem? 

Nekik is kell tér és levegő, hogy újból tudj hiányozni és tudjon udvarolni. A konfliktusok egy része abból fakad, hogy a férfi nem mer egyedül lenni, mert fél, hogy te elégedetlen leszel vele. Ő viszont frusztrált lesz, mert bizony szüksége van egy kis önmagával töltött időre is. Mi nők száz évig is elvagyunk az "örök szerelemmel" való foglalatossággal és soha sem unjuk meg, de ők nem ilyenek. Persze, nem árt, ha tudják ezt ők is és alkalmazkodnak kicsit hozzánk, de ezt türelemmel tudod elérni és szeretettel. Ki akar egy állandóan erőszakoskodó és követelőző nővel lenni? Kinek kell egy hárpia, aki csak elvár és nem figyeli, hogy a párjának mik az igényei? Egy tányértörő, hisztis nőt nehéz lesz szeretni hosszú távon.


Nekünk nőknek a türelem és a gyöngédség, az erényesség és tisztaság a legvonzóbb tulajdonságaink és ha ez megbomlik, akkor nehéz lesz egy párkapcsolatban létezni. A konfliktusokat, amik adódnak és olykor elkerülhetetlen, meg kell tanulni megoldani. Ha figyeljük a másik személyiségét és tudjuk az alapvető, minden férfire jellemző tulajdonságokat is, akkor már csak kommunikáció és szeretetteljes megnyilvánulás kell.

Talán nem tudunk mindent a másikról, hiszen többnyire mindenki magából tud kiindulni először, de meg kell tanulni kicsit a másik szemével is látni a világot. Olyan férfire van szükségünk, aki legalább annyit - ha nem többet - tesz bele a kapcsolatba, mint mi és annyira figyeli az igényinket, mint mi az övét. Azonban nem vagyunk egyformák és nem árt, ha ezt mindig szem előtt tartjuk. Amit a barátnőnkkel meg tudunk beszélni, az nem biztos, hogy a párodat is érdekli. Ami neked evidens, az neki nem biztos, hogy érthető ezért mondd el neki szépen.


Ahogy telik az idő annál kevesebb konfliktus és probléma lesz, hiszen már félszavakból is meg fogjátok érteni egymást. Ha a kapcsolat elején megismeritek a másik igényeit, elvárásait és a főbb alapelvek tisztázva vannak, akkor már csak finomítani és csiszolgatni kell egymást és magunkat.

Egy párkapcsolat áldás és átok is lehet egyben, hogy melyiket választjuk az teljes mértékben rajtunk áll. Szerintem az áldott és harmonikus párkapcsolatnál nincs jobb és csak rajtunk áll ennek megteremtése. Ez megnyugtató, hiszen tudod mit szeretnél és képes is vagy rá, hogy megteremtsd magadnak, mert igényes vagy és tele szeretettel, türelemmel.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése