Szeret? Nem szeret?

 

Amikor elkötelezzük magunkat egy ember mellett és azt tervezzük, hogy vele éljük le az életünket, akkor felelősséggel tartozunk iránta. Talán még esküt is tettél Isten színe előtt és neki is megígérted, hogy sosem csalod meg, hűséges leszel hozzá. "Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!"

Ha kiválasztottad életed párját, akkor azért esett rá a választásod, mert számodra ő különleges, csodálatos teremtmény és nagyon szereted őt. Nem csupán szerelmes vagy, de szereted is őt minden hibájával és erényével együtt. Szeretsz mellette felébredni és boldog vagy, hogy az ő arcát láthatod először. Szereted élni vele az életedet és megosztani vele annak minden pillanatát. Örömöt akarsz adni és igyekszel minél kevesebb bánattal terhelni. Nem zúdítod rá a saját hibáidat, hanem először megoldod, kijavítod magadban azokat és nem terheled vele őt. Nem rakod rá a vállára a te belső küzdelmeidet csak ha már végképp nem tudsz vele mit kezdeni. 

Mindannyian megéljük a magányt, de ez nem elhagyatottságot jelent és szomorúságot, hanem azt, amikor elvonulsz önmagaddal és számot vetsz a valódi éneddel. Én szoktam beszélgetni magammal és megvitatom a hibáimat ( van bőven ) és próbálom javítani és lecsippenteni a vadhajtásokat, mert helyettem nem teheti meg ezt más. A belső harcokat nem tudjuk megúszni és nem lehet megoldatlanul hagyni.

Látom néha, hogy emberek a másik nyakába zúdítják az aggodalmaikat és a félelmeiket, minden apró kis hibájukat és várják, hogy a párjuk majd megoldja. Így van ez akkor is, amikor valamelyik fél megcsalta a párját és elmondja azonnal, mert ő már nem bírja elviselni annak súlyát. Átrakja a másikra és azt akarja, hogy ő cipelje sőt döntsön is ő. A hűség nagyon fontos és nem lehetetlen elvárás egy párkapcsolatban. Döntés kérdése csupán! Elhatározom, hogy nincs az a vonzerő és csábítás, aminek ne tudnék ellenállni, mert nem lehet semmi sem olyan fontos, mint Ő.

Lehet azt érezni, hogy mikor fordítod át az értékrendedet és mikor döntöd el, hogy nem számít, akkor is megteszem és belemegyek a szenvedélyes örvénybe, mert nekem ez jár. Át akarod adni magad az érzésnek. Pedig nincs az a tekintet és nincs az a csábítás, aminek ne lehetne ellenállni. Te sodrod bele magad, hiszen a szerelem és a vágy benned keletkezik nem csak úgy jön a semmiből. Te kelted életre, te indikálod magadban. Egyszerűen belesodrod magad és nem állítod meg az ösztöneidet, hanem szállni szeretnél, mint egy virágszirom a nyári mező fölött és nem érdekel, hogy merre és hol ér a landolás.

Veszélyes és nem is tisztességes. Azt mondják, hogy a férfiak nem monogámok a nők viszont igen. Nem szeretnék most belemenni tudományos fejtegetésbe. de én nagyon sok férfit ismerek, akik abszolút hűségesek a párjukhoz és nem tennének soha olyat, amivel megaláznák  a párjukat vagy bajba sodornák a kapcsolatot.

A hűség nagyon magasztos és szép erény, olyan elszántság és tisztelet a másik iránt, ami nagyon fontos egy ember jellemében. Sokkal izgalmasabb megélni, mint a hazug szeretősdit.

 

Lehet látni, amikor valaki elmeséli a maga szerelmi történetét, hogy hol van az a pont, amikor már eldöntötte, hogy belesodródik a szerelem és a csábítás viharába. Nem áll ellen, majd csak lesz valahogy alapon.  Pedig mindig le lehet állni, nem muszáj a másik tekintetében elveszni és a vágyat felpörgetni.

Isten küldhet próbatételként mindig csábítást, de az nem azt jelenti, hogy azzal dolgod van. Inkább azt, hogy mennyire vagy állhatatos és hű. Egy próbán el lehet bukni és át lehet menni, mindig te döntöd el, hogy melyiket választod.

Amikor már nem kapod meg otthon a törődést és figyelmet, amikor hiányérzeted van, akkor beszéljétek meg. Tenni lehet és kell is valamit mindig, de pótcselekvésbe menekülni, tisztességtelen játékot űzni az nem visz előre. Sokszor még tragédiába is torkollik, hiszen a féltékenység vagy a becstelenség sok bajt szülhet.

A hűség véleményem szerint nagyon fontos még akkor is, amikor olyan világban élünk, ahol nem divat az erkölcsösség. Hozzuk újra divatba és kezdjünk egy új fejezetet mi. Legyünk állhatatosak és becsületesek minden téren, mert ez visz előre és ettől leszünk igazán emberiek.