Miért
a vesszőparipám a családtervezés? Miért írok a tudatosságról olyan
sokat?
Azért, mert azt gondolom nem adatott meg sokunknak a szép és
biztonságos gyerekkor. Olyan légkör, amiből elindulva teljes és
egészséges emberekké válunk. Ezt a hangulatot keressük utána mindig és
ha csodálatos és értékes volt a gyerekkorod hálás leszel a szüleidnek,
ha pedig nem volt az, akkor sokáig fogod őket okolni a hátrányaidért. Ezért
kérek mindig mindenkit, hogy gondolkozzon mielőtt olyan lépést tesz,
amit majd egyszer ő rajta fog számon kérni egy gyermek és teljes joggal.
Tudom, hogy azt kapjuk, amit érdemlünk és semmi sem véletlen, de itt és
most van lehetőségünk a karmánk jobbá tételére és a sorsunk
egyengetésere.
Tegyünk
felelősséggel és gondosan mindent, hiszen akkor nem kell később
magyarázkodnunk és a lelkiismeretünkkel küzdenünk, nem kell magunk előtt
és a gyerekünk előtt lesütött szemmel járnunk. Hibázni fogunk mindig,
de a hiba mértéke és annak rendbetétele már nem mindegy mekkora súllyal
nehezedik ránk és olykor átszáll a gyerekre is. Hányan vagyunk úgy, hogy a
szüleink tévedéseit cipeljük súlyos keresztként a vállunkon és bár
szívesen letennénk, de ez kötelességtudat miatt olyan nehéz. Tudjuk,
hogy nem a mi vétkünk és nem a mi súlyos keresztünk, mégis átrakták ránk
és mi visszük.
A
szülői teendők ellátása nem a ruha és az iskoláztatás, nem az
étkezésben merül ki, hanem a példamutató élet reprezentálásában és a
gondos és tudatos terelgetésben a gyerek jelleme szerint. Erőszak
mentesen és sok szeretettel, példás elöl járással. Mit számít mit mond
valaki, ha ő maga nem azt teszi: -Tanulj fiam, ha én már nem tettem! Ne
dohányozz, látod milyen lettem én is! Ne igyál, hisz látod hogy az én
életem is ráment! Ne fiúzz, mert az bűn és bár te egy buli után
fogantál, de te ne ess ebbe a hibába! Blablabla...
Nem hiteles és bár igazak, de nem hiteles embertől hallod.
Adjunk
esélyt a gyerekünknek egy jó életre és kiegyensúlyozott fejlődésre a
kis lelkének, ha pedig nem tudjuk megadni, akkor ne tegyük. Nem kell
mindenkinek és nem is való mindenkinek gyermek. Lehet, hogy vágysz rá,
de vajon te már kész és teljes ember vagy? Tudsz példát mutatni és
megérteni a lelkének apró rezdüléseit egy életen át? Fogod tudni, hogy
mi az igazi és segítő szeretet és nem pedig az elkényeztetés?
Ha
igen, akkor mindenkit arra bíztatok, hogy vágjon bele és legyenek
nagyon boldogok. Azonban, ha vannak kételyeid és nem vagy még hiteles
példa, akkor várj és nevelgesd magad, mert csak akkor leszel képes mást
is.
Ha magunkon tudunk változtatni, akkor képesek leszünk más sorsát is terelgetni, amennyire lehetséges a jó irányba, abba ami neki a legjobb. Nem nekünk, hanem ami neki a legjobb! Ez lényeges, hiszen nem vagyunk egyformák és bár a te gyereked, nem a tulajdonod és nem a képmásod.
Sosem teszünk meg mindent, ami tőlünk telik, de ha törekszünk rá, akkor talán egyszer közelítünk majd az elégedettség felé.
Csak szeress, figyelj magadra és másokra és akkor nem lehet semmi baj.




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése