Az öröm bekukucskál

Az ajándékozás nagy öröm, legalábbis számomra. Nagyon szeretek készülni, csomagolni és figyelni a reakciókat. Nincs is annál jobb, mint amikor örömet szerezhetünk a számunkra kedves embereknek. Az ajándék akkor jó és valóban örömet adó, ha személyes és érződik rajta. hogy nagy gondossággal választották vagy készítették. Arról az emberről szól, aki kapja és az ő vágyait testesíti be. Az ajándékoknak lelkük van, hiszen valakinek nagyon nagy örömet fog szerezni és bizony ebből a boldogságból mi is részesülni fogunk.

Tudom, hogy van olyan helyzet, amikor nincs pénzed és nem tudod megadni, amit szeretnél. Az ajándékozás nem feltétlenül pénz kérdése. Apróságok is olyan örömet tudnak adni, hogy nem is gondolnánk.

Amikor nem volt pénzem, akkor sütöttem egy tortát - hozzáteszem életem első tortáját - és átadtam, mert tudtam, hogy ennek is van "értéke". Amikor nincs kereted arra, hogy olyan ajándékot adj, ami az üzlet polcain mosolyog rád, akkor csináld meg magad. Egy album fotókkal örömet adhat. Nyomtass ki képeket és készíts montázst a közös életetekből. Készíts akár bonbont is, remek receptek vannak a neten. Ezt kevesen utasítanák vissza. Süss vagy főzz valamit, add azt, ami telik tőled. A lényeg, hogy örüljön neki, személyes legyen. Ha nem szereti az édességet, akkor nem jó ötlet a bonbon:), de süthetsz gyönyörű kalácsot vagy kenyeret is, átkötheted masnival és kész is az ajándék. Ne keseredjünk el, ha nincs Darius összes kincse a zsebünkben, mert van nekünk más: ODAADÁSUNK!

Bármikor tudsz adni, mert szeretsz és mert vannak ötleteid, mert adni öröm. Emlékszem gyerekkoromban nagyinak azt adtam, hogy megpucoltam az összes ablakát vagy kiporoltam a szőnyegeket. Nagyon értékelte, talán jobban is, mint egy újabb kendőt a fejére.

Az értékét az ajándéknak nem az ára határozza meg, hanem az a lelki töltet, amivel megtöltötted azt. Az öröm pedig körbejár és mindenki szívébe bekukucskál.