2014. április 25., péntek

Egyedül-Lét


Nem természetes az, hogy egy nő egyedül éljen. Nem helyes és nagyon nehéz is, de  sajnos egyre gyakrabban fordul ez elő és olykpr kikerülhetetlen is. Miért kerülnek a nők ebbe a helyzetbe és hogyan lehet ebből kitörni?

Nagyon sok nő menekül otthonról. Épp arról a helyről, ami egyébként a stabilitást, a védelmet és a biztos hátteret kéne hogy adja. Sokszor épp az apák bántják a lányukat vagy a családban élőket és ezért az elviselhetetlenség miatt inkább az egyedüllétet válasszák.


A család kéne hogy legyen a menedék és az a hely, ahol megtanulod, hogy hogyan kell viselkedned, mik az erkölcsi normák és hogyan kell jó társsá válni. Azonban ez csak keveseknek adatik meg sajnos.      Menekülő útvonal az egyedül élés vagy a párkapcsolat, ami  megfelelő minta híján sajnos szintén nem lesz kielégítő sőt sokszor hasonló helyzetbe kerülhetünk. Amíg nincs társunk a szüleink védelmét és szerető gondoskodását lenne jó élvezni és ebből a neghitt környeztből lenne ideális egy társat találni magunknak.


Ehelyett azonban egyedül és teljesen függetlenül próbálunk létezni a világban, ahol azért lássuk be elég sok a veszély és a támadás. Egyre nehezebb helytállni és nőként nőnek maradni akkor, amikor harcolni kell a mindennnapokért.


Ahhoz, hogy olyan életet tudjunk élni, amilyet méltó és amilyet érdemes élni, nem árt képezni magunkat erre. Ami a család dolga lenne jó esetben, de ha ez nem adatik meg nekünk, akkor magunkat kell nevelgetni, terelni. Már csak azért is, mert egyszer szülővé válva nekünk is megfelelő példát kell majd adnunk a gyerekeknek.

Önismerettel és sok türelemmel fogjunk hozzá. Nem könnyű a biztos háttér hiányában jó és megfelelő társsá válnunk, sőt azt gondolom nem is tudunk helyesen dönteni a párválasztásnál. Hiszen a rossz minta rossz beidegződéseket szül. Egy nőnek, ha nem adatik meg a harmonikus család, akkor bár valóban egyedül kell ezzel megbirkóznia, de igyekeznie kell minnél többet képeznie magát. Szükség van időre és ha kell persze az egyedüllétre a csalódás feldolgozásához és a jellemünk javítgatásához. 


Mi nők kissé naívak vagyunk, olykor befolyásolhatók és ha sok csalódás ér minket, akkor pedig jól megkeményedik a szívünk, ami harcossá és férfiassá tesz minket. Ne siessünk el semmit, hagyjunk időt magunknak és törődjünk a valós problémával, az pedig mindig a személyiségünk csiszolgatása. A gátak feloldása és a nőies lényünk erősítése, hogy egy olyan férfi oldalán élhessünk, aki törődik velünk és akinek fontosak vagyunk... 











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése