2012. augusztus 22., szerda

Ne sírj többé érte


Olyan sok a panasz és a könnyes szem. Az elégedetlenség és a méltatlan helyzet. Megalázva érzik magukat a nők sokszor és nem értik miért történik mindez, amikor annyira odaadóak a férfiakkal.

Nem jó dédelgetni hamis ideálokat és felesleges időpazarlás olyan kapcsolatban élni, amiben csak várakozunk és reménykedünk, hogy egyszer talán majd beérik a befektetett munka. Jó termést, szép virágot, gyümölcsöző fát csak akkor tudunk kapni, ha a talaj és mag jó minőségű. Sajnos ellenkező esetben lehetetlen. Csak a gaz tud virulni gondozás nélkül, bosszantva ezzel a kertészt :-)

Ha jó ember, melegszívű férfi van melletted, aki érzékeny és gondoskodó, törődő és lelkes, akkor érdemes neked is kiemelt figyelmet és odaadást tanúsítanod. Azonban ha ez nem így van, akkor mit vársz? Hogyan szeretnél illatos virágot magadnak, ha közben a mag sérült vagy kiszáradt.


Vajon miért van nekünk nőknek mindig olyan sok türelmünk az arra érdemtelen emberre, amikor olyan sok nagyszerű férfi van még? Miért szeretjük mindig azt, aki félvállról vesz vagy hiteget minket és miért bízunk benne?  Nincs értelme és nem is szabad sokáig benne rekedni abban a gödörben, ami csak sötétséget és reménytelenséget árasztja. Ha beleestünk, akkor beleestünk, de az a cél hogy minél előbb kimásszunk belőle és ne húzzuk a lépést sokáig, mert egyre erőtlenebbek leszünk és reményvesztettebbek.

Azt a sok energiát és törődést, amit olyan férfira pazarolsz, aki nem érdemli meg inkább önmagba fektesd be. Mielőtt döntünk, mielőtt párt keresünk magunknak tanuljuk meg hogyan kell azt helyesen tenni. Képezzük magunkat és tájékozódjunk, hogy mi az az út, ami a mesés párkapcsolathoz vezet.

Sokkal könnyebb megelőzni, mint orvosolni a problémát. Sajnos nem tanítják meg a szüleink, hogy milyen az igazi erkölcs, erény és a harmónia világa. Nekünk kell rátalálnunk többnyire a saját utunkra és hozzá a társra is. Arra a társra, akivel minden lépés tánc, minden szó egy dallam. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése