2012. június 4., hétfő

Lelked iránytűje


Mivel árthatunk magunknak a legtöbbet? Mi vagy ki a mi fő ellenségünk ebben a világban, aki gátol és az utunkban áll? A válasz nem bonyolult, de sok ember számára mégis hihetetlen. Mi magunk.

Soha senki nem tud akkora zavart és bajt csinálni nekünk, mint mi önmagunknak. Nem könnyű a valóság szemüvegén nézni önmagunkat. Elfogultak vagyunk és hiúak magunkkal szemben vagy épp túlzottan szigorúak, bár azt hiszem ez még a kisebb rossz.

Hogyan tudjuk önmagunkat élesen és valósághűen látni? Úgy, hogy elhisszük, hogy nem vagyunk tökéletesek. Hibázhatunk és hibázunk is, de a javításra törekszünk minden esetben.

Előfordul, hogy az önbecsapás labirintusában kószálunk és nem tudjuk hol a kiút. Az első és legfontosabb lépés szerintem, hogy megnézzük: - Hol tart az életem? Mi van mögöttem, miben vagyok most és mik a terveim, elképzeléseim?


Ezeket a kérdéseket kell megvizsgálni, mert a válaszban ott van, hogy milyen vagy te és mit rontottál el. Mik a hibáink és a céljaink mennyire vannak összhangban a valódi lelki természetünkkel? Az önbecsapás és önámítás vajon merre visz? Sajnos ugyanoda, ahol eddig is voltunk. Nehéz, hiszen le kell nullázni magunkat olykor és nem mindig látjuk a végét az útnak. 

Amikor valaki elhiszi magáról, hogy csodálatos és szinte hibátlan, de a világ gonosz és mindenki ellene van, akkor bizony hibát követ el. A körülöttünk lévő világ a mi belső természetünk kivetülései. Amilyen vagy, olyan a környezeted is. Ha belül káosz van, akkor kívül is az lesz. Ha frusztrált vagy és elégedetlen, akkor olyan lesz a vonzásod is és ehhez megfelelő ember fog érkezni. Ha habzsolsz és szenvedélyes vagy, önpusztító és ingatag, akkor nagy valószínűséggel ilyen események sodrásába is fogsz kerülni.

A rend és béke, az önazonosság és a teljes önismeret nem 5 perc alatt megy végbe. Nincs csodapálca és nincs varázslat. Csak te vagy! Neked kell megcsinálnod a magad életét és ebben sok segítséget kaphatsz, utat és jó szándékú embereket, de erre is érzékenynek kell lenni. Ki az, aki valóban segít és ki az, aki csak kihasznál esetleg.


Mindenhez kell képesítés és tudás. Semmit sem lehet tanulás nélkül jól csinálni. Ez az élet ilyen és el kell fogadnunk, hogy minden jó eredmény munkával, küzdelemmel és erős önkontrollal jár. Lemondással és kitartással. Erős hittel. Persze mindannyian eljátszottunk már a gondolattal, hogy valaki mondja meg nekünk 1 perc alatt, hogy mit kell tennem és legyen jó, de ez lehetetlen.

Ami viszont lehetséges, az az hogy ha szépen, nyugodtan, türelemmel és szeretettel, odafigyeléssel fordulsz magadhoz és másokhoz, akkor lesz előre lépés is. A szeretet pedig nem túláradó érzelmeket jelent, nem teátrális megnyilvánulást, hanem odafigyelést és gondoskodást. Magunkról és másokról, úgy ahogy az a legjobb.

Az út mindannyiunknak hosszú és tele van akadályokkal, virágokkal, tüskékkel, napfénnyel és sötétséggel, szomorúsággal és derűvel. Ezen az úton néha elbukunk, majd újra felállunk és tanulva a hibákból elindulunk újra. Ez az út az életünk, a sorsunk útja és mindenkinek olyan és odavezet, ahova a belső iránytűje mutatja. A lelked iránytűje.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése