2012. február 13., hétfő

Lubickolj, mint delfin a vízben



Vannak emberek, akik túlságosan alul értékelik magukat és vannak, akik kicsit többet gondolnak magukról és a karakterükről, mint amilyen az valójában. Na és persze vannak olyan emberek is közöttünk, akik abszolút önazonosak és ismerik önmagukat.

Ahhoz, hogy képben legyünk magunkkal kapcsolatban, fontos hogy meglássuk az életünk alakulásából, eseményeiből az arra utaló jeleket. Mindannyian tévedünk és félrediagnosztizálunk olykor eseményeket és érzéseket, önmagunkat pedig hajlamosak vagyunk becsapni. 

Talán nagyon alacsony az önbizalmad és azt hiszed, hogy mindenki jobb és okosabb nálad, neked nincs ilyen meg olyan képességed. Nem mersz belefogni semmibe, mert kudarcot sejtesz mindenben és nem nézed ki magadból, hogy meg tudod csinálni. Nem próbálod ki magad, mert lenézed önmagadat és mindenkit magad fölé emelsz szinte és csupán a követő szerepet vállalod fel. Soha sem a kezdeményezőt és a teremtőt.


Aztán egyszer csak kapsz lehetőségeket, hogy megismerd magad. Nincs kibúvó. Mindazt, amit te nem mertél megtenni magadtól, arra rákényszerít Isten, mert tudja hogy meg tudod csinálni és több erőd és tehetséged van, mint hinnéd. Megerősödsz és jobban fogod szeretni magad, mert meg fogod látni, hogy te is tudsz valamit, ami értékes. Na persze csak akkor, ha nem hátrálsz meg és nem maradsz passzív a kényszer ellenére sem. 

Rengeteg lehetőséget kapunk ahhoz, hogy kiteljesedjünk csak figyelni kell és nem pedig a hamis önsajnálatba burkolózni. Ne hátráltasd magad, hanem bátran próbálj ki új dolgokat és ha nem sikerül, akkor is tettél valamit. 

Vannak olyan emberek, akik viszont szintén hamis képet állítanak magukról csak épp fordítottan. Többet gondolnak magukról és a képességeiket is túlértékelik. Azt hiszik, ha nem lesznek pozicióban és nem lesz elég pénz és hatalom, akkor nem érnek semmit. Ezért aztán inuk szakadtából törtetnek és törekednek egyre feljebb és feljebb, nem törődve a szenvedéssel és a lelkük rombolásával.

Mindkét esetben a neveltetés elsősorban az oka a téves önképnek. Míg az előző egy pesszimista és negatív modell, addig ez az eset egy túlzottan becsvágyó: - Ebben az életben a pénz hatalom fiam. Szóval tedd, amit tenned kell, ne törődj senkivel!

Isten aztán majd eldönti, hogy kinek mi jár és mit érdemel. Sokszor épp a sok pénzzel és a hatalom megadásával tesz próbára és ejt le a magasból, ha nem elégedett. Kapunk lehetőséget, de azzal tudni kell élni is!


Próbáljunk meg önazonosak lenni. Figyelni a lelkünket és a valódi igényeinket, képességeinket. Se alul se túl ne értékeljük magunkat, mert nagy csalódás lehet a vége. 

Igaz ez a párkapcsolatra is. Talán magadnak egy ismert és gazdag embert képzelsz el, de nem  az fog boldoggá tenni hiába vágysz becsvágyóan arra. Vagy épp egy bankártól várod a boldogságot, de nem vagy abba a világba való hiába vágysz annyira oda. Ott kell élnünk és ott kell boldognak lenne és azzal, akivel jól érzed magad és a lelked szárnyal, nem pedig azzal, aki a hamis önbecsülésed legyezgeti. Ahol épp vagyunk abból kell a legjobbat kihozni, de nem lenyomva vagy túlértékelve önmagunkat. Fogadjuk el, hogy milyenek vagyunk és ne próbáljunk állandóan más szerepben létezni.

A virág sem szeretne soha méhecske lenni és a madár sem akart soha delfin lenni. Ha az állatoknak és növényeknek megy az önazonosság megélése, akkor nekünk intelligens embereknek is sikerülhet :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése