2012. február 26., vasárnap

A jutalom nem marad el

 
Mindig van kiút és mindig van út, amerre elindulhatunk. Vannak olykor teljesen elképesztő helyzetek és kilátástalannak tűnő szituációk, de ha a rosszat be tudtuk vonzani, akkor a jót is sikerülni fog. Miért is ne?

Nem csak álmodozni és tervezgetni kell az életünket, hanem meg is kell lépni és átjárni az oda vezető utat. Egy párkapcsolatban is - bármennyire is jó - vannak hullámok és nehéz helyzetek, pillanatok, amiket meg kell oldani és tovább kell tudni lépni rajtuk. 

Biztosan tudom, hogy senki sem tökéletes, így aztán mindannyian hibázunk is. Ki hol tart a fejlődésében, olyan mértékű hibákat követ el. Nem szabad minden apró vagy épp nagyobb problémánál feladni és azonnal elvágni drasztikusan a szálakat, mert a kitartás és a dolgok rendezése sokkal célszerűbb.

Amikor elviselhetetlen kapcsolatban élsz és egy szemernyi boldogságot sem ad már, akkor nem kérdés, hogy ki kell belőle lépni. Mi dolgunk olyan helyen, ahol rosszul érezzük magunkat? Mit keresünk és mit várunk olyan embertől, aki mellett gyötrelem az életünk? Ha a lelkünk tipródik és a testünk megbetegszik emiatt, akkor biztosan rossz úton vagyunk.

Azonban ha csupán panaszkodsz, de nem lépsz, akkor mi lehet a segítség? Ha nem rángatod ki magad a mocsárból, akkor az nagy eséllyel el fog nyelni.



 Viszont vannak olyan helyzetek, amikor nagy viharokat éltek meg egymással és az ellentétek egymásnak feszülnek. Óriási harc és veszekedések tarkítják a napjaitokat, de vannak pillanatokat mégis, amik csodásak és értékesek. Ha van remény és a szeretet akár legapróbb szikrája is, akkor még meg lehet menteni a kapcsolatot. Amit meg lehet tenni, hogy a dolgok rendbe jöjjenek, azt meg is kell.

Változni szükséges és a problémák arra valók, hogy megismerjük magunkat és a hiányosságunkat pótoljuk. Minden gond és nehézség egy újabb piros pont vagy épp fekete pont lehetősége az ellenőrzőnkben :) az élet iskolájában.

Néha megbukunk, aztán újra kezdjük. Van, amikor remekül teljesítünk és kicsit elégedettek lehetünk magunkkal és van, amikor nagyon nincs okunk a vállveregetésre. Viszont eredmény csak akkor lesz, ha nem csak várjuk a csodát, hanem mi magunk teremtjük meg a saját kis csodáinkat. Sokkal többre vagyunk képesek, mint amit gondolunk magunkról. Az élethez egyaránt szükséges az alázat és bátorság, hit és tenni akarás, erő és az elmaradhatatlan szeretet.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése