2012. február 23., csütörtök

Ha a szív másokért dobban


 
Angelina Jolie számomra nagyon különleges ember. Nem a színészi képessége és nem a szépsége és még csak nem is az anyaság előtti tisztelgés miatt, hanem a karitatív képességéért. Ezt nem lehet megjátszani és reklámfogásnak használni ennyi éven keresztül és ilyen testközelből. Ha végig nézzük az életét eddig, akkor láthatjuk milyen sokat változott és fordította az energiáját a megfelelő irányba. Felhasználja a nevét és a népszerűséget olyan dolgokhoz, amik nagyon sok ember számára jelent segítséget és akkor még nem is beszéltem a három adoptált gyerekéről.

Nagyon sok gazdag ember van, sok remek művész, politikus, bankár és sorolhatnám, akik dollármilliókat keresnek rövid idő alatt, de csak keveset látok, akik valóban adakoznának. Lehetőségük és pénzük is lenne rá, mégsem teszik.


Bizonyos embereknek nagyon veszélyes a siker és a rengeteg pénz, mert céltalanná válnak. Egyszerűen elkezdenek unatkozni és ha nincs belső késztetésük, hogy valamit adjanak és segítsenek másokon, másért éljenek ne csak önmagukért, akkor önzővé és önpusztítóvá válhatnak.

Milyen sok drogos, alkoholista és depressziós ember van a világban, akik tulajdonképpen vergődnek, pedig mindent elértek anyagi szinten, viszont csak nagyon keveset lelki szinten. Talán még többet is, mint gondolták valaha, viszont nincs megfelelő társuk és céljuk, nincs életfilozófiájuk csupán a sok pénzük és a becsvágyuk. Ha nincs hitünk és elhisszük, hogy milyen csodálatosak vagyunk, mert ezt és azt elértük, akkor jó nagy csapdában vagyunk. Bármit elérhetünk és mindent el is veszíthetünk, ha nem megfelelően kezeljük önmagunkat és az eseményeket magunk körül. 


Bárki segíthet, akinek  kicsivel többje van és olyan embereket lát, akiknek jól jönne a támasz. Mindegy, hogy az lelki vagy anyagi, törődni másokkal és nem csupán önmagunkkal sokkal fontosabb olykor, mint hinnénk. Amikor kesergünk és nem tudunk felülkerekedni a problémáinkon, mielőtt belemennénk az önsajnálatba, tegyünk valakiért valami jót. Nézzünk körbe, hogy milyen sok ember van, aki hálát adna Istennek, ha ilyen életet élhetne, amiben mi épp nagyon boldogtalanok vagyunk. 

Adjunk szeretet és gondoskodást az arra rászorulóknak és megtelik a szívünk melegséggel. Amíg nincs párkapcsolatod gyakorolhatod az önzetlenséget, hiszen egy kapcsolat is arról szól majd, hogy adsz de cserébe nem vársz el semmit és amikor megérkezik hozzá a megfelelő ember, akkor lehet élvezni az odaadás felszabadító érzését, amit a párodnak és a gyerekednek nyújtasz.


Ebben a világban legyen kicsit több emberség és kevesebb pazarlás. Ne legyen annyi céltalan költekezés és önpusztítás. Melegszívűség és jóság váltsa fel az önző életmódot és akkor sokkal jobban fogjuk magunkat érezni itt és a saját bőrünkben is.  Ezt kívánom én és remélem így is lesz! :)






  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése