2011. december 1., csütörtök

Adj többet


Nem mindenki születik önzetlennek, de van egy jó hírem, ezt is meg lehet tanulni. Na persze ehhez az kell, hogy felismerjük magunkban a hibát.

A hiba pedig az, hogy érdekből teszünk valamit, nem pedig az adás öröméért.
Adni öröm! Ezt biztosan állíthatom, de én sem tudtam mindig, hogy hogyan kell önzetlennek lenni. A hajlam megvolt, de erősen érdekből tettem olykor ezt-azt. 

Nagyon nehéz először is feldolgozni, amikor a szüleid azt mondják neked, hogy - Nem szeretlek, mert kettest hoztál. Majd ha jobban tanulsz megint szeretni foglak! Nem szeretlek, mert nem raktál rendet a szobádban! Nem szeretlek, mert szófogadatlan vagy! 


Az a baj, hogy eleve az érdekből adásra vagyunk sokszor nevelve. Szeretlek csak úgy, adok csak azért, hogy lássalak örülni. Azért, hogy lássam a boldogságot az arcodon. Adok, mert nekem jól esik adnom. 
 
Miért jó adni?
Azért, mert örömet és mosolyt csalsz valaki lelkébe, ami olyan energiákkal tölt fel, hogy páratlan. Azért, mert jobb embernek fogod érezni magad, szerethetővé teszed magad, önmagad számára is.
Nem számít, hogy kapsz-e érte valamit cserébe, mert nem ez a lényeg. Persze tudom én, hogy kapni is mennyire jó és boldogság. Igen, de annak aki látja az arcomon a hálát és köszönetet, sokkal nagyobb öröm.  

Próbáld ki! A mai világ nem az önzetlenségre épül és korszerűtlennek állítanak be, baleknak ha önzetlen vagy. Nem baj. 

Természetesen figyelni kell arra, hogy ne éljenek vissza a jó szíveddel és ne használjanak ki, de ha mégis megteszik te még mindig tiszta vagy! Jót tenni és másoknak, örömet szerezni soha nem lehet probléma. 

Amikor kérsz valamit gondolja arra, hogy Te adtál-e valamit. Megérdemled-e, hogy kapjál? Jár-e Neked? 

Kérünk sőt könyörgünk Istenhez elég sokszor, pedig nem vagyunk koldusok. Köszönjük meg, legyünk hálásak azért, mert adott ennyit is. 

Köszönjük meg a létezésünket és adjunk hálát neki, hogy gyarló lelkünket még mindig segíti és figyeli!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése