2011. szeptember 30., péntek

Érjen fülig a szád


Gyereknek lenni jó, nagyon jó! Viszont sajnos nem mindenkinek adatott meg a szép és gondtalan, nevetéssel teli gyerekkor :(, de sebaj! Gyermeki lélekkel élhetünk halálunk percéig:)

Szeretek játszani és szeretem, ha körülöttem játszó embereket láthatok. Az, hogy felelősségteljes felnőttként élünk, még nem zárja ki, hogy könnyed, gyerekes legyen olykor a viselkedésünk.

El sem tudnám képzelni az életemet komoly és mindig "felnőttes" viselkedéssel. Nap mint nap rengeteget nevetünk, főleg én:) és viccet csinálunk minden apróságból. Azt gondolom, hogy nem kell az embernek annyira komolyan vennie magát. Számomra nincs annál lehangolóbb,mikor olyan gyerekeket látok, akik őrülten komoly szülők mellett nőnek fel.

Lazuljunk el és próbáljunk meg emlékezni, milyen is a kicsik őszinte rácsodálkozása a legapróbb dologra is. Olyan természetessé tud válni minden, megszokjuk a legpazarabb dolgokat is és elfelejtjük, hogy mennyire fantasztikus is az. 

Ha meglátjuk a szépséget és a játékosságát az életnek, akkor az sokkal tartalmasabb lehet.

Minden nap lehet egy csoda-nap, csak rajtunk múlik. Ha nem azt nézzük, hogy -Jaj, jön a tél és a hideg! - hanem azt, hogy milyen jó lesz csúszkálni a hóban és összefagyva egymás karjaiban dideregni, akkor szebb lesz a világ!

Nevetni  és nevettetni isteni! A vidámság és a derű, a játék az élet sója, ami nélkül ízetlen minden.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése