Az élet "apró" örömei

Apróságokon múlik a boldogságunk. 

Sok embert látni, aki mindent megvehet magának, bárhova elutazhat és gyakorlatilag semmi anyagi korlátja nincs. Mégis depressziós és unott legtöbbször. Amikor épp úton van vagy a Maldív szigeteken sütkérezik "boldog", de utána visszaesik az apátiába. Miért? Hiszen nincs gondja és akadálya az örömök halmozásának.

Talán azért, mert nem tudnak piciben gondolkodni. Mert nem látják meg a részletekben rejlő bájt és örömforrást. Talán, mert nincs elérhetetlen és nincs meg a vágyakozás öröme, majd a beteljesülés élménye, hogy elértem, amire áhítoztam. 

Aztán vannak olyan emberek, akik nem gazdagok és nehezen élnek, egyik napról a másikra görgetik az életüket maguk előtt. Azonban ez sem hinném, hogy elég ok a boldogtalanságra. Hiszen igaz, hogy nehéz, de a küzdelem is rejt szépséget és a nehézségek ellenére is meg kell találni az élet adta pozitív élményeket. 

Nézőpont és életszeretet kérdése. Alázat és az apróságok felfedezése teszi egésszé és széppé a életet.

Azt gondolom, mindenkinek érdemes megtalálnia a maga kis boldogságát nap mint nap. Minden perc más, de minden perc tartogat valamit a számunkra, ami lelkesítő és hozzátesz  az életünkhöz.

Ha csak az egészet nézed akkor lehet, hogy még nem tartasz ott, ahol szeretnél. Azonban ez még nem ok arra, hogy elszomorodj, mert a lényeg a jelenben van. Abban, ahogy kihasználod a pillanatokat. Hogy akadály nélkül vehetsz levegőt, hogy látsz és élvezheted a színek sokszínűségét. Azt, hogy illatokat érzel és van érintésed, amivel az anyagot tapintod. Segíthetsz másoknak és hasznos vagy, adni tudsz még mindig, pedig neked sincs sok. Vagy épp sok van és az ad örömet, hogy segítheted a rászorulókat.

Mindenki életében van szépség, remény és lelkesítő pillanat!